- Az alvajárás gyerekeknél gyakori jelenség, amely többnyire az életkor előrehaladtával magától megszűnik.
- A hajlam részben örökölhető, de az alváshiány, a stressz és egyes alvászavarok is hozzájárulhatnak a kialakulásához.
- Az alvajárás önmagában általában nem veszélyes, de a balesetek megelőzése érdekében fontos biztonságossá tenni a környezetet
Különös és akár ijesztő élmény lehet, amikor azt látod, hogy a gyereked éjszaka felkel az ágyából, nyitott szemmel járkál a lakásban, de hiába szólsz hozzá, mintha nem is lenne jelen.
Az alvajárást kinőheti a gyerek (Forrás: Getty Images)
Mi az alvajárás?
Az alvajárás (szomnambulizmus) a gyerekek körében viszonylag gyakori jelenség, a mélyalvás során jelentkező részleges ébredési állapot. A legtöbb alvajáró gyereknél csak alkalmanként fordul elő, és a kamaszévekig magától megszűnik.
Az epizódok általában az elalvást követő egy-két órában jelentkeznek, és néhány másodperctől akár fél óráig is tarthatnak. Az alvajárót nehéz felébreszteni, és ha mégis sikerül, néhány percig zavartnak, kábának érezheti magát.
Az alvajárás nem feltétlenül jelent szó szerinti sétálást. A gyerek például felülhet az ágyban, beszélhet, dörzsölheti a szemét, vagy ismétlődő mozdulatokat végezhet. Máskor felkel, járkálni kezd, kinyitja a szekrényt, esetleg olyan dolgokat tesz, amelyeknek ébren nincs értelmük.
Hány éves korban kezdődik az alvajárás?
Az alvajárás leggyakrabban gyerekkorban kezdődik, jellemzően az óvodás- és kisiskolás években. Már 4-6 éves korban is megjelenhet, de a gyakorisága később is növekedhet: egy komolyabb vizsgálatban például tízéves korban volt a legmagasabb az előfordulása.
A jelenség tehát nem kizárólag a kisebb gyerekeket érinti, és az sem szokatlan, ha egy iskolásnál jelentkezik először.
Kinövi a gyerek az alvajárást?
A jó hír az, hogy a legtöbb gyerek idővel kinövi az alvajárást. A kamaszkor előrehaladtával az epizódok általában ritkulnak, majd teljesen el is maradhatnak. Ez az egyik oka annak, hogy gyerekkorban az alvajárás többnyire nem igényel külön kezelést.
Nem mindenkinél szűnik meg azonban a jelenség a tinédzserévek végére. Van, akinél felnőttkorban is előfordulhat, bár ilyenkor ritkább, mint gyermekeknél. Ha valaki korábban soha nem volt alvajáró, és felnőttként kezd éjszakánként felkelni, érdemes orvossal kivizsgáltatnia a panaszt, mert más alvászavar vagy egészségügyi probléma is állhat a háttérben.
Örökölhető az alvajárás?
Igen, az alvajárásra való hajlam családon belül halmozódhat. Ha valamelyik szülő gyerekkorában alvajáró volt, nagyobb eséllyel fordulhat elő a gyerekénél is. Ha mindkét szülő érintett, a kockázat még magasabb.
Egy 2015-ben a JAMA Pediatrics folyóiratban publikált, közel kétezer gyereket követő kutatás különösen érdekes eredményre jutott.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek egyik szülője korábban alvajárt, 47,4 százalék volt a jelenség előfordulása, míg azoknál, akiknek mindkét szülője érintett volt, 61,5 százalék. A szülői alvajárás nélkül felnövő gyerekeknél ez az arány 22,5 százalék volt.
Ez nem jelenti azt, hogy az alvajáró szülő gyereke biztosan szintén alvajáró lesz, csupán azt, hogy öröklött hajlam is szerepet játszhat a kialakulásában.
Mi válthatja ki az alvajárást?
Az alvajárás a mélyalvásból történő részleges ébredéshez kapcsolódik. Ilyenkor a gyerek agyának bizonyos területei már aktívabbak, miközben a tudatos ébredés még nem következett be. Emiatt képes mozogni, felkelni vagy akár egyszerűbb tevékenységeket végezni úgy, hogy valójában továbbra is alszik.
Több tényező is elősegítheti az epizódok megjelenését:
- Alváshiány, kimerültség: ha a gyerek nem alszik eleget, nagyobb eséllyel jelentkezhet alvajárás.
- Rendszertelen alvás: a változó lefekvési és ébredési időpontok megzavarhatják az alvás ritmusát.
- Lázas betegség: a láz és a rossz közérzet is kiválthatja az epizódokat.
- Stressz: a feszültség, a szorongás és a megterhelő időszakok szintén szerepet játszhatnak.
- Más alvászavarok: például az alvási apnoé, amely során alvás közben rövid időre kimarad a légzés.
Az alvajárás tehát nem feltétlenül utal lelki problémára, és önmagában nem jelenti azt, hogy a gyerekkel valami nincs rendben.
Veszélyes lehet, ha a gyerek alvajár?
Maga az alvajárás általában nem káros, az viszont már veszélyt jelenthet, hogy a gyerek nincs tisztában a környezetével és a saját cselekedeteivel. Elindulhat a lépcső felé, kinyithat egy ablakot vagy akár a bejárati ajtón is kisétálhat. Előfordulhat az is, hogy nekimegy egy bútornak, elesik vagy megsérül. Éppen ezért fontos, hogy néhány óvintézkedéssel biztonságosabbá tedd az otthonotokat.
Ha gyermeked alvajáró
- Zárd be az ajtókat és az ablakokat, és ügyelj arra, hogy a gyerek ne tudjon észrevétlenül kijutni a lakásból.
- Ha lépcső van az otthonotokban, használj biztonsági rácsot.
- Távolítsd el az ágy környékéről az éles, törékeny tárgyakat, és mentesítsd a padlót az akadályoktól.
- Kerülendő az emeletes ágy, mert alvajárás közben leeshet róla.
- A veszélyes eszközöket, tárgyakat tartsd elzárva.
Fel kell ébreszteni az alvajáró gyereket?
Bár elsőre talán az tűnik a legkézenfekvőbbnek, hogy felébreszd, ezt nem érdemes erőltetni. Az alvajáró gyerek ugyanis nehezen ébreszthető, és ha hirtelen tér magához, megijedhet, összezavarodhat.
A legjobb, ha nyugodtan, óvatosan visszavezeted az ágyához, és hagyod tovább aludni. Nem kell megrázni, hangosan szólongatni vagy megpróbálni kizökkenteni az állapotából. Másnap pedig nem szükséges számon kérni rajta az éjszakai történteket, hiszen nagy valószínűséggel nem is fog emlékezni rá.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Az alkalmanként jelentkező alvajárás általában nem igényel kezelést. Ha azonban rendszeresen előfordul, balesetveszélyes helyzeteket teremt, vagy a gyerek napközben is feltűnően fáradt, érdemes gyermekorvoshoz fordulni. Különösen fontos a kivizsgálás, ha az epizódok gyakoriak, szokatlanul hosszúak, sérüléssel járnak, vagy légzési problémák, például hangos horkolás és alvás közbeni légzéskimaradások is jelentkeznek.
Ha szükséges, az orvos alvásvizsgálatot vagy további kivizsgálást javasolhat. Vannak olyan esetek is, amikor az alvajárást kiváltó másik alvászavar kezelése segít megszüntetni az éjszakai bolyongást. A gyakori epizódoknál alkalmazható módszer az úgynevezett időzített ébresztés is: ilyenkor a szülő a megszokott alvajárási időpont előtt röviddel finoman felébreszti a gyereket. Ezt azonban érdemes orvossal egyeztetni.
Hogyan előzhető meg az alvajárás?
Bár az öröklött hajlamot nem lehet befolyásolni, bizonyos szokásokkal csökkenthető az epizódok kialakulásának esélye. Fontos a rendszeres alvás, a megfelelő mennyiségű pihenés és a nyugodt esti rutin.
Segíthet, ha a gyerek:
- minden nap nagyjából azonos időben fekszik le és kel fel;
- eleget alszik, és nem kerül ágyba túlságosan kimerülten;
- lefekvés előtt már nem végez élénkítő tevékenységeket;
- nyugodt, kényelmes környezetben alszik;
- este kerüli a koffeintartalmú italokat.
Ha tehát egy éjszaka arra ébredsz, hogy a gyereked nyitott szemmel sétál a lakásban, ne ess pánikba. A legfontosabb, hogy biztonságban visszataláljon az ágyába, és kipihenhesse magát.
Kapcsolódó cikkek
