Kertész Balázs okleves környezetmérnök, a Jövő Öko-Nemzedéke Alapítvány (JÖN) alapítója, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint környezetünk már most visszafordíthatatlan károkat szenvedett az egyszer használatos műanyag térhódítása miatt – írja a divany. hu. A portál által megkérdezett szakember úgy gondolja, hogy az új irányelv mindenképp pozitív változásokat hoz majd, de elengedhetetlen a technológiák fejlesztése a jelenlegi tendenciák megállításához, és az egyéni fogyasztói döntésekre is nagyobb figyelmet kell fordítani.
A szakértő szerint két részre lehet osztani a műanyagproblémát: a táplálékláncba kerülő, közvetlenül szennyező és egészségünket veszélyeztető mikroműanyagokra; továbbá a közvetett hatásokra, mint például a hatos kiszerelésű üdítőspalackokat körülfogó műanyag csomagolás, amely rácsavarodhat az állatok szájára, akadályozva a táplálkozásukat.
“A hétköznapi viselkedési normáink olyanok, hogy a világ nagy részén sajnos még belefér, hogy valaki eldobjon egy cigarettacsikket, kidobja az autójából a szemetet, vagy akár kirándulás közben otthagyja, amit magával vitt, nem törődve azzal, hogy a hulladék nem a kukában, hanem a természetben végzi” – idézi a portál Kertész Balázst.
A szakértő kiemelte azt is, hogy a koszosan a rendszerbe kerülő egyszer használatos műanyagok és csomagolóanyagok folyamatos terhet rónak a hulladékgazdálkodásra, mert rendkívül körülményes a tisztításuk. Példaként elmondta, hogy ha egy tejfölösdobozt vagy a csipszeszacskót úgy dobnak ki, hogy azt nem mosták ki rendesen, a szelektív hulladékláncba jutva beszennyezheti a “tiszta” hulladékokat is.
Az engedélyek pontosan megszabják, hogy egy adott anyagból mennyit tárolhatnak egyszerre a hulladéklerakók. Így ha a kézi válogatás közben akkora mennyiségű szennyezett műanyag gyűlik össze, amit nem tudnak időben elszállítani, az a műanyagmennyiség a lerakóban a többi hulladék közé kerül. Ahogy a portál írja, ezért is fontos, hogy lehetőleg csak megfelelően megtisztított műanyagokat dobjunk a szelektív gyűjtőbe, mert ha egy egész utca lakói lelkiismeretesen is szelektálnak is, de akár csak egy ember is koszosan teszi oda a saját hulladékát a többihez, az is tönkreteheti az eredményt.
Kertész Balázs szerint nálunk is modernebb technológiákra lenne szükség ahhoz, hogy a műanyagokból végtermék készüljön, ami egyelőre csak a fejlettebb országok, például Dánia és Németország kiváltsága. A véleménye az, hogy a problémákat a technológia fogja megoldani, és a kérdés az, hogy ezeket mikor tudjuk eljuttatni a harmadik világba, illetve hogy mikor tudunk korszerűbb eljárásokra váltani.
A környezetmérnök beszélt a PET-palackok problémájáról is: ezekből valójában csak rosszabb műanyagot lehet létrehozni, ezért van, ami nem is kerülhet újra az ember környezetébe, illetve csak úgy, ha jobb minőségű műanyagot kevernek hozzá, ami viszont már drágább, mint ha a piacról szereznék be. Magyarországon, csakúgy, mint Európa jelentős részén, nagyon szeretik az emberek a palackos vizet.
- Kapcsolódó: Ezeket a műanyagokat száműzzük a háztartásból
“Én megértem, ha például az Alföldön, ahol arzénes a víz, a palackozott vizet részesítik előnyben, de Budapesten és környékén, illetve a Duna menti településeken a csapvíz olyan szinten fenomenálisan jó minőségű, hogy nem is értem, hogy miért nem azt isszák az emberek” – idézi a divany.hu Kertész Balázst, aki szerint rengeteg műanyag hulladéktól lehetne mentesíteni az országot, ha áttérnénk a csapvízre.
A szakember elmondta, hogy továbbra is óriási gondot okoznak a cigarettacsikkek, hiszen már egyetlen darab is ezer liter vizet szennyezhet be – ezért is nagyon fontos, hogy a csikkek ne az utcán kössenek ki, ahol az eső kimoshatja belőlük a vegyi anyagokat, majd azzal bejuthatnak a vízkészletekbe.
Forrás: divany.hu
Kapcsolódó cikkek
