Ha megkérded a gyerekedtől, mi volt ma az iskolában, esélyes, hogy csak egy „semmi” érkezik válaszként. Szerencsés vagy, ha a gyereked szívesen mesél akár kérdésre, akár magától, de ne érezd magad rosszul, ha nem – nem minden gyerek ilyen. Sőt, a gyerekek nagyobb része nem ilyen. És nem csak a kamaszok: a kicsik sem feltétlenül dumagépek, ha el kell mondani, mi történt velük az iskolában a nap során. Ez teljesen normális: végre nem a suliban van, a szabályok, feladatok között, ezért szeretne végre kikapcsolni, és fejben is máshol lenni, szóval nem biztos, hogy jól esik neki, ha az iskolai napjáról akarod beszéltetni. Nagyobb az esélyed egy jó beszélgetésre, ha nem erőlteted, ha olyankor jössz elő a kérdésekkel, amikor a gyerek már egy kicsit kikapcsolt, leengedett, ellazult – és persze az is sokat számít, hogy milyen kérdéseket teszel fel.
Fotó: Getty Images
Így kérdezd az iskoláról
Fontos, hogy kövesd a gyerek mindennapjait, képben legyél azzal, mi történik vele napról napra, de az is, hogy a nagyobb képet is meglásd: hogyan boldogul a suliban, hogyan érzi magát, mennyire találta meg a helyét, milyen nehézségei vannak. Így az első félév negyedik hónapjának végéhez közeledve érdemes egy kis időt szánni arra, hogy kipuhatold mindezt, hogy egy kicsit mélyebbre menj a mindennapi teendők és események átbeszélésénél. Hogy mi kell ehhez? Nyitottság, figyelem, és megfelelő kérdések.
Mert néha a nehézségeket, kihívásokat nem tudja egyszerűen megfogalmazni a kisgyerek magának sem – ha ügyesen kérdezel és figyelmesen hallgatsz, akkor segíthetsz neki, hogy tisztában legyen vele, mit szeret a suliban és mit nem, mit lehetne változtatnia, miben kellene segítséget kérnie, miben lehetne fejlődnie.
Az alábbi kérdéseket a Parentstogether Insta-oldal szakértőinek javaslataiból válogattuk – inspirálódj belőlük. A cikk a galéria után folytatódik
Amitől jó lesz a beszélgetés suliról
Ha megvannak a jó kérdések, az még nem tuti recept ahhoz, hogy a gyerek megnyíljon – az alábbiakat érdemes figyelembe venned, hogy meséljen nem csak a napjáról, hanem az érzéseiről is.
- Ne akarj azonnal megoldást kínálni, első körben arra van szüksége a gyereknek, hogy meghallgasd.
- Még ha úgy is alakul, hogy megoldást kerestek, ne a saját megoldásodat akard ráerőltetni, hanem arra biztasd, hogy találja meg a saját útját, ő találjon ki valamit.
- Ne sértődj meg, ha nem akar épp beszélgetni veled – lehet, hogy egy későbbi, neki alkalmasabb, nyugodtabb, ellazultabb pillanatban majd több kedve lesz mesélni.
- Ne bíráld azt, amit hallasz, ne minősíts, legfőképp ne első reakcióból. Először csak hallgasd meg, szeretettel, elfogadóan, nyitottan. Aztán ha szükséges, később visszatérhettek rá.
- Finoman irányítsd úgy a beszélgetést, hogy az érzelmekről is szóljon – akkor is, ha ez a gyereknek még nem jön magától. Például foglald össze az alapján, amit hallottál, hogy szerinted hogy érezheti magát, és kérdezd meg, hogy jól gondolod-e, valóban ilyen érzései vannak, voltak-e.
És persze nem kell minden egyes kérdést egyetlen alkalommal megvitatni – elég lehet akár csak egyről beszélgetni. Sőt, az is fontos, hogy ne ragaszkodj pont ezekhez a kérdésekhez. Használd őket inspirációként, alakítsd át, fogalmazd át, hangold úgy, ahogy szerinted a gyerek legjobban megérti, és amire szerinted a legjobban reagál.
Forrás: Instagram.com/parentstogether
Kapcsolódó cikkek
