Gyerek

Egy enyhe náthánál miért kell orvosi igazolás?

A Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE) jogszabály módosítást javasol: a közösségbe járó gyerekek hiányzásáért elsősorban a szülő feleljen.
2020. Január 23.
Egy enyhe náthánál miért kell orvosi igazolás? (fotó: iStock)

A medicalonline.hu-n megjelent egy cikk, amely az iskolai hiányzások, a közoktatási intézményekben feladatot ellátó iskolaorvosok és az orvosi igazolással alátámasztott hiányzások közötti összefüggést fejtette ki.

A cikk egyebek mellett azt írja, hogy “a hatályos köznevelési szabályok nem tartalmaznak olyan előírást, amely szerint az óvodában, az iskolában csak három napot igazolhat a szülő, ugyanakkor ennek évtizedes hagyománya van, és mivel alapvetően bevált, a mai napig tartja magát. Ebből következően a gyermek, a tanuló késésének, mulasztásának szabályozása – a jogi keretszabályozáson túl – intézményi szintű döntést igényel. A szülő által igazolható mulasztások szabályait -köztük a mulasztások számát is ##8211## helyben, az adott intézmény házirendjében, a helyi sajátosságok figyelembevételével kell az óvodának, az iskolának szabályoznia.”

A cikkre válaszul született meg a Házi Gyermekorvosok Egyesületének válaszcikke.

A válaszcikkben újfent felhívják arra a figyelmet, hogy a mindennapos gyakorlat szerint a szülők sok esetben csak igazolásért mennek az orvoshoz, nem azért, hogy diagnózist állítson fel az orvos.

Miután az igazolást megírja az orvos (a még beteg gyereknek, tehát meg is jósolja, hogy mikorra lesz gyógyult), “a beteg távozik a rendelőből, és az orvosnak semmilyen rálátása nincs arra, hogy valójában mivel tölti az idejét az idő alatt, amiért az imént épp felelősséget vállalt. A gyakorlatban sokszor a vizsgálat pillanatában kiderül, hogy a gyermek már egy-két napja otthon volt mire felkeresi a rendelőt, így az orvostól elvárja, hogy az előzőleg otthon töltött napokat is, visszamenőleg igazolja.”

A HGYE felhívja arra a figyelmet, hogy

  • jogszabályilag nincs olyan, hogy háromnapos igazolás,
  • jelenleg betegséget csak orvos igazolhat,
  • a jelenlegi gyakorlat hagyományosan hazugságon és jogszabálysértésen alapul.

A HGYE érthetetlennek nevezi azt, hogy a szülő dönthet bizonyos nem kötelező oltások beadatásáról, eldönthet számos dolgot, de azt nem, hogy enyhet betegségeknél, például torokfájásnál, náthánál nem tarthatja otthon a gyerekét 2-3 napig. Miért életszerűbb az, hogy enyhe betegségénél elviszi a gyerekét orvoshoz, ahol a betegek között várakozva újabb fertőzésnek teszi ki a gyereket vagy éppen önmagát egy igazolás miatt.

“Ugyancsak érthetetlen számunkra, hogy mire alapozza a társadalom azt az attitűdöt, hogy ha a szülő azt mondja az iskolában, hogy a gyermeke az elmúlt 3 vagy 5 vagy 15 napban beteg volt, azt nem hiszi el a pedagógus, de ha az orvos mondja ugyanezt, akkor azt elhiszi – miközben számos betegség fennállásának a tényéről az orvos is csak a szülő elmondására tud hagyatkozni (hasmenés, lezajlott láz, hányás…stb.)” – írják a házi gyermekorvosok.

Egy nagyon fontos pontra is rámutat a HGYE cikke: “A jelenlegi rendszerben a házirend szerint megszabott szülői napok és a jogszabályban előírt maximum 250 óra hiányzás között senki nem néz utána, hogy valójában mi történik a gyerekkel, mindaddig, amíg letesz az asztalra egy orvosi pecsétes papírt. Vajon hány és hány súlyos szociális problémát fedünk így el? Hány esetre nem derül fény akkor, amikor abúzus, bántalmazás vagy más hasonló okból nem megy be a gyermek iskolába, és az orvosi igazolás azért kerül kiadásra, mert “fájt a feje reggel és pihenésre szorul”. Mindezekért jelenleg vajon ki a felelős?”

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy EMMI rendelet mondja ki, hogy “Nem gondozható bölcsődei ellátást nyújtó intézményben, szolgáltatónál a fertőző beteg”. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy bármilyen okkal is hiányzik egy gyerek csak úgy mehet közösségbe, ha egészséges igazolást visz. Ugyanakkor képtelenség felelősséggel kimondani, hogy az igazolás kiállítása és a következő munkanap között eltelt 12-72 óra alatt lappang-e valami a gyerekben. Ezek a papírok minden szakmaiságot nélkülöznek, kizárólag adminisztratív célúak.

A HGYE ezért javasolja a jelenlegi jogszabály módosítását úgy, hogy a közösségbe járó gyermekek mulasztásáért elsősorban a szülő feleljen, az orvos pedig a szakmájának megfelelő szerepet töltse be, tehát bármikor felkereshető legyen a betegség kivizsgálása és kezelése céljából. “Szűnjön meg az, hogy az orvos-beteg találkozás kizárólag az igazolás kiadása céljából jön létre. Ez nemcsak felesleges, és veszélyezteti a gyermekeket és szüleit, amíg a váróban, a valóban beteg társai között várakoznak, de szakmailag devalválja és adminisztratíve túlterheli az amúgy is megfogyatkozott számú házi gyermekorvost, és a vegyes praxisban dolgozó háziorvost.”

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MedicalOnline