Egyentankönyv, egyentanterv, egyengyerekek: ezt ma már nem lehet így kezelni – mondta Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a 24.hu-nak az idei Oktatási és Képzési Figyelő megállapításai kapcsán. Az Európai Bizottság jelentésében egymás mellett szerepelnek a 2009-es és a 2018-as adatok, az olvasás, a matematika és a természettudományok területén. Az adatokból jól látszik, hogy drasztikus mértékben nőtt az alulteljesítő fiatalok aránya idehaza, miközben az uniós átlag szinte változatlan.
2009-ben a magyar 15 évesek 17 százaléka nem volt képes egyszerű olvasási feladatok megoldására, 2018-ban viszont már 27 százalék; ugyanez az arány a természettudományoknál 14-ről 26 százalékra nőtt. Ezt az alulteljesítést a PISA-felmérések eredményeiből is láthatjuk, a háromévente zajló mérések alkalmával egyre rosszabbul vizsgáznak a magyar diákok ezen a három területen.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a romló tanulói teljesítmény egy hosszú folyamat következménye, és a negatív tendencia visszavezethető 2013-ig, amikor állami kézbe kerültek az oktatási intézmények, azzal a jelszóval, hogy így majd egyformán magas lesz a színvonal.
Az elmúlt 6 év tapasztalatai alapján azonban jól látszik, hogy a színvonal egyre romlik. Ráadásul a tendencia az, hogy nem a mélyszegénységben élő települések iskolái emelkedtek fel, hanem a korábban jó helyzetben lévő önkormányzatok által fenntartott intézmények sorvadnak el lassanként. Gosztonyi Gábor szerint a változásokban szerepet játszik a pedagógus-életpályamodell bevezetése is.
A 2013-ban beharangozott béremelést öt részre bontották, miközben az új törvény által kirótt feladatok egyszerre szakadtak a pedagógusok nyakába. A tanárok száma közben évről-évre csökken, akik maradnak, azok rendkívül leterheltek.
A gyerekek eltérő fejlődési szintjét nem lehet figyelembe venni amiatt, hogy a nemzeti alaptanterv menetrendje annyira feszes, hogy attól eltérni lehetetlen.
A pedagógusoknak akkor is ragaszkodniuk kell a merev tantervhez, ha azt látják, hogy az osztály nagy része nem tudja megfelelően teljesíteni.
A PSZ alelnöke szerint a most közölt eredmények várhatóak voltak. A probléma nagyságát mutatja az is, hogy miközben idehaza tíz százalékpontos romlás történt, az EU-s átlag gyakorlatilag nem változott. Szerinte sokkal inkább a gyerekek egyedi fejlődési szakaszait kellene figyelembe venni az oktatásban, nem pedig azt, hogy “márpedig itt kell tartani, Pistike, a tananyagban, ha beledöglesz, akkor is”, mert Pistike így tényleg bele fog dögleni, mire odaérnek.
A 24.hu megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, hogy megtudják, mi az álláspontjuk az Oktatási és Képzési Figyelő adataival kapcsolatban, de nem válaszoltak kérdéseikre.
Kapcsolódó cikkeink:
- Minden negyedik 15 éves egyszerű feladatokat sem tud megoldani több tárgyból
- Mi a baj a magyar oktatással?
- Nem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
