A hetedik Gyermekjogi jelentést készítette el idén a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, melyet a 2022-ben hatályba lépett jogszabályok, a legfontosabb gyermekjogi és gyermekvédelmi események, valamint a tavaly publikált kutatások, statisztikák, tanulmányok és médiatartalmak alapján állítottak össze.
Idén nagyon kevés adatból és feltűnően kevés kutatási eredményből dolgozhattak, olvasható az alapítvány közleményében.
„Nagyon eltérő gyermeki sorsok vannak régiók és társadalmi csoportok, egyéni élethelyzetek szerint, és megannyi rendszerszintű tényező befolyásolja, hogyan érezték magukat a 18 éven aluliak Magyarországon. Ráadásul sok tekintetben 2022 nem is új dolgokat hozott, hanem csak tisztán megmutatta a hosszú évek (időnként évtizedek) negatív trendjeinek eredményét. A következményekkel szembesülünk most, miközben az okok és a kiváltó tényezők a múltban húzódnak – vagy évek óta tartó halogatások miatt most csúcsosodtak ki” – írják.
A Gyermekjogi jelentés főbb megállapításaiból szemléztünk:
Továbbra is több mint 100 ezer gyereket tartanak nyilván veszélyeztetettként: 2021. december 31-én 110 750 gyereket, 27 229 gyerek pedig védelembe volt véve. A legtöbb veszélyeztetettként nyilvántartott gyerek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élt, nyolcszor annyian, mint Vas megyében, ahol a legkevesebb veszélyeztetett gyereket tartották nyilván.
2021-hez képest nőtt a 14 éven aluli gyerekek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények száma. Továbbá a 2022-es évben valamelyest megnőtt a gyermekkorúak (0–13 évesek) által elkövetett regisztrált bűncselekmények száma is.
A közlemény szerint egyre több gyereket emelnek ki a családjából. A KSH adatai szerint 2022. december 31-én a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő kiskorú gyerekek száma tovább emelkedett.
A 21 172 gyerek közül 14 035-en éltek nevelőszülőnél. 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban, még a 3 éves kor alatti, szakellátásban élő gyerekek közül is 332-en gyermekotthonban éltek (közülük 151 gyermek 0–12 hónapos csecsemő volt).
Mindeközben a gyermekvédelem komoly és tartós munkerőhiánnyal küzd, és a nevelőszülők egyre több gyereket nevelnek egyidejűleg. A 2001-es 2,00 értékről indulva 2021-re 2,70-re emelkedett az egy nevelőszülői családban nevelt gyerekek száma, és kutatási eredmények szerint 2022-ben ez a szám átlagosan 3,03. A nevelőszülők átlagos életkora 52 év, és több mint a harmaduk tartozik az 51–60 éves korosztályba. Nagyrészt a munkaerő- és kapacitáshiány miatt a szakellátásban élő 249 fő fogyatékossággal élő gyerek közül pedig csupán hármat nevel nevelőszülő, a többiek intézményben élnek.
A KSH adatai szerint száma 2022-ben 1741 volt az örökbefogadásra váró gyerekek száma (2021-ben 1693 fő). Az örökbefogadásra alkalmas házaspárok száma 2022-ben 2756, 2021-ben 2748, míg az alkalmas egyedülállók száma 2022-ben 260, 2021-ben pedig 298 fő volt. Bár úgy tűnik, hogy több várakozó vár az örökbefogadás lehetőségére, mint ahány gyerek az örökbefogadásra, de a várakozók túlnyomó része 3 év alatti gyereket szeretne örökbe fogadni, viszont az ilyen korú gyerekek száma a legkevesebb, és 10 évesnél idősebb gyereket (2022-ben 625-en várakoztak örökbefogadásra) a potenciális magyar szülők 2 százaléka szeretne örökbe fogadni.
Az adatok alapján a sajátos nevelési igényű (SNI-) gyerekek száma egyre nő, miközben nincs elegendő szakember. A közlemény szerint már a 2021/2022-es tanévben is rendkívüli növekedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg. A KSH előzetes adatai szerint 102 215 fő SNI-s tanulót tartottak nyilván.
Alapvető nehézségekkel küzd a gyermek egészségügyi ellátórendszer, miközben a gyerekek egészségi állapotát tekintve komoly kihívások vannak. A közlemény szerint 2021-ben a házi gyermekorvosi szolgálatok 10 százaléka volt betöltetlen, emiatt pedig 103 695 gyerek nem fért hozzá a házi gyermekorvosi ellátáshoz.
A magyar tizenévesek körében átlag feletti a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtsége – a 15–19 évesek negyede fogyaszt különböző rendszerességgel alkoholt. A becslések szerint 400 ezer gyerek él alkoholista szülővel.
A jelentés a pozitív adatokról is beszámolt. A KSH erre az évre javulást mért a szegénység és a társadalmi kirekesztődés területén – azonban a sérülékeny csoportok, például az egyszülős háztartások, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, munkanélküliek, romák, továbbra is kiemelkedően magas arányban érintettek. Továbbá előrelépések történtek az erőszakos bűncselekmények gyermekáldozatainak meghallgatási körülményeiben, a válófélben lévő, illetve elvált szülők gyermekeit érintő eljárásokban, valamint az apasági szabadság kapcsán.
A Gyermekjogi jelentéshez készült egy rövid összefoglaló videó, amit alább tudsz megnézni, a teljes jelentést pedig ITT éred el.
Kapcsolódó cikkek
