A logopédiai szűrés eddig is kötelező volt, de csak az ötéves korosztálynál. Az új törvényi szabályozás értelmében azonban kötelező lesz szűrni az intézményekbe belépő hároméves korosztályt is. Az EMMI 53/2016 (XII.29) -es rendelet a következőket írja erről:
38 § (3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.
39 § (4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.”
Mivel eddig csak az ötéves korosztálynál volt kötelező ez a szűrés, ezért Leitold Orsolya szakvizsgázott okleveles gyógypedagógust, logopédust arról kérdeztem, miben jelent újdonságot ez a szűrővizsgálat.
– Ki és miként végezheti el az óvodába belépő gyermekek szűrését?
Az óvodába lépő gyermekek beszédének megfigyelése már rég a logopédiai munka része. A munkánkat sokban segíti azonban a MacArthur- Bates Kommunikatív Fejlődési Adattár (KOFA), mely egy adaptált 2 oldalas szülői kérdőív. Ezt a logopédus juttatja el a szülőknek. A szülő egy szólistán bejelöli, hogy a felsorolt szavakat hallotta-e már gyermekétől. Emellett konkrét példát is kér a kérdőív, hogy a gyermek megnyilatkozásait, mondatait is megismerhesse a szakember. A szülői kérdőíven történő szűrés gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a logopédiai munkát.
A visszaérkezett kérdőívet kiértékelve a logopédus felveszi a szülőkkel a kapcsolatot, amennyiben szükséges.
– Miért van szükség logopédiai szűrésre már 3 éves korban is?
Az említett szülői kérdőív a gyermekek nyelvi fejlettségéről informálja a logopédus szakembert. Ebben az életkorban már látható, ha valakinek akadályba ütközik a beszédelsajátítása, a logopédiai terápia pedig hamar és célirányosan elkezdődhet.
Sok év tapasztalata, hogy az 5 éves korban elkezdett logopédiai terápia egyes gyermekek esetében nem elegendő a sikeres iskolai beváláshoz.
– Mit szűrnek ebben az életkorban pontosan?
Ebben az életkorban a nyelvi fejlettség szűrése történik meg a kérdőíven keresztül. A kérdőív elsősorban azt vizsgálja, hogy az életkori átlagnak megfelelő-e vagy sem a gyermek beszéde.3 éves korra legalább 50-60 aktív szót kell ismernie a gyermeknek, helyes grammatikával alkalmazva ezeket. Ha a kimondott szavak mennyisége vagy a mondatai minősége eltér a normál fejlődési ütemtől, valószínű, hogy a gyermek logopédiai fejlesztésre szorul.
– Miben tér el ez a szűrés az 5. életévben elvégzett szűréstől?
3 éves gyermekek esetében a középpontban a szülő áll, hiszen a kérdőívet is ő tölti ki. Ha a logopédus ott eltérést tapasztal, felveszi vele a kapcsolatot, és személyes találkozó keretén belül felveszi a gyermek anamnézisét a születéstől az óvodába lépésig. Ezt követően a szakember a gyermek beszédét és nyelvi fejlettségét vizsgálja, majd kezdetét veszi a logopédiai munka.
Az ötödik életévben már nemcsak a nyelvi fejlettséget, de az artikulációt, valamint a sikeres olvasás-írás elsajátításához szükséges képességeket – pl. beszédészlelés, mondatértés- is felméri a logopédus. Itt a fókuszban már nem a szülői tapasztalat áll, hanem maga a gyermek. A logopédus a logopédiai szobában (fejlesztő teremben). vizsgálja a gyermekeket.
– Milyen fejlesztési javaslatokat tehet a logopédus a szűrés alapján?
3 éves gyermekek esetében a beszédindítás áll a fókuszban. Ebben a beszédkedv felkeltése, a passzív és az aktív szókincs bővítése és a beszédértés szerepelnek játékosabb formában.
5 éves gyermekek esetében a szűrőanyag pontosan elkülöníthető részekből áll. A logopédus ez alapján meg tudja határozni, hogy az adott gyermeknek mire van szüksége: az artikuláció javítására, beszédészlelés fejlesztésére, mondatértés támogatására vagy az auditív emlékezet fejlesztésére. A logopédiai terápia minden esetben egyénre szabott.
– Szükséges lehet-e más szakemberek bevonása is a fejlesztésbe? Ha igen, akkor kik léphetnek be a fejlesztési folyamatba?
3 éves korban a szülővel felvett anamnézis is jelzi, ha további segítségre van szükség. Ebben az életkorban leggyakrabban mozgásfejlesztéssel egészül ki a logopédiai munka.5 éves gyermekeknél a szűrés személyes kapcsolatfelvételen alapszik. Mivel a logopédus komplexen látja a gyermeket, így meg tudja ítélni, ha kiegészítő segítségre, vizsgálatra – pl. szemészet, fül-orr-gégészet, mozgásfejlesztés – van szükség.
– Milyen tájékoztatási kötelezettsége van az óvodának (logopédus szakembernek) a szülők felé?
A logopédiai ellátásra szoruló gyermekek szülei minden esetben írásbeli tájékoztatást kapnak.
Kapcsolódó cikkeink:
– Ha nincs meg a “kritikus szókincs”, érdemes logopédushoz fordulni
– Beszélni sem könnyű! A pöszeség és a dadogás okai
– Mindent a kisgyermekkori beszédfejlődésről
Kapcsolódó cikkek
