A parlament kedden megszavazta a hivatalosan A pedagógusok új életpályájáról címet viselő státusztörvényt, számolt be róla a 24.hu.
A státusztörvényről szóló javaslatot június elején terjesztette a Belügyminisztérium az Országgyűlés elé, ahol 18 órán át vitatták, de végül nem történtek benne lényegi változások:
- a tanárok közalkalmazotti jogviszonya megszűnik,
- a tanév július 15-éig meghosszabbítható,
- a tanároknak heti 24 órát kell tanítaniuk (eddig 22–26 órában határozták meg a keretet),
- a munkáltatónak minden évben kötelessége meghatározott szabályok szerint értékelni a pedagógusok teljesítményét, a havi illetményüket pedig ennek figyelembevételével kell meghatározni a törvényben rögzített bérsávok alapján – bár ennek a részletei csak a végrehajtási rendeletből derülnek majd ki,
- illetve a pedagógusok átvezényelhetők lesznek más intézményekbe egy járáson, illetve az adott tankerületen belül – ebben végül annyi engedményt tettek, hogy legfeljebb napi három óra utazást várnak el az áthelyezett tanároktól.
A pedagógusok béremeléséről és a köznevelést érintő egyéb kérdésekről szóló jogszabálytervezetet a kormány március 2-án tette közzé. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ezt követően levelet küldött Maruzsa Zoltán közoktatási államtitkárnak, melyben jelezték: „a jogszabálytervezet nemcsak az intézményi autonómiát korlátozná még inkább, hanem számos szerzett jog elvesztésével is járna” – idézte fel a cikkében a 24.hu portál.
Március végén az aHangon jelent meg egy petíció, amivel pedagógusok jelezték, felmondanak, ha elfogadják a státusztörvényt – a petíciót eddig ötezren írták alá.
A törvényjavaslat megjelenését követően a kormány és a szakszervezetek többször egyeztettek a tervezetről, amelynek értelmében megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, és helyette úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezetnek be, de a lényegi kérdésekben nem jutottak közös nevezőre.
Áprilisban tiltakozási hullám indult az oktatásban – tanárok és diákok együttes erővel követelték a javaslat visszavonását.
A parlament kedden délelőtt elfogadta a státusztörvényt – ahogy arról korábban írtunk, a jogszabály 2024. január 1-jétől lép életbe.
A szavazás napján az Egységes Diákfront és az aHang tüntetést szervezett a Kossuth térre.
Kapcsolódó cikkek
