Fotó: Getty Images
Mi is az a mononukleózis?
Egy vírus okozta betegségről van szó, amely a herpeszvírusok családjába tartozik. A mononukleózist okozó vírust Epstein-Barr vírusnak (EBV) nevezzük. A betegség leginkább nyállal terjed, ami miatt „csókbetegségnek” is szokták emlegetni, de a csókolózáson túl egy körbeadott pohár vagy közösen használt evőeszköz is tud fertőzni. A higiéniás szabályok betartásával tehát csökkenthető a kockázat.
A mononukleózis a legtöbb esetben nem okoz tüneteket, viszont rendkívül fertőző, akár hónapokig is képes fertőzni. Védőoltás nincs ellene, de ha egyszer elkapjuk, élethossziglani védettség alakul ki. Immunhiányos állapotban, más herpesz vírusokhoz hasonlóan a szervezetben rejtőzködő vírus reaktiválódhat.
Kik kaphatják el?
Valójában bárki, de leggyakrabban a serdülőket és a fiatal felnőtteket szokta érinteni. 30 éves kor felett ritka, főleg azért, mert eddigre a legtöbben már átestek a betegségen. A kisebb gyerekek esetében érdemes kerülni a szájra puszit, mert ezzel szabad utat adunk a vírusnak.
A mononukleózis tünetei
Bár a felnőttek csaknem 90%-ánál kimutathatóak az EBV elleni antitestek, csak minden második ember számol be megbetegedésről, vagyis sok a tünetmentes fertőzés. A fiatal, 5 éven aluli gyermekek megbetegedése igen enyhe, a komolyabb tünetek inkább idősebb korban jelennek meg.
Amikor a kórkép mégis kialakul, akkor az jellemzően fáradtsággal, rossz közérzettel, fejfájással, torokfájással indul, majd mandulagyulladással és a nyirokcsomók megnagyobbodásával folytatódik. Olykor rendkívül kellemetlen, illetve veszélyes lefolyású is lehet. A tünetek fokozatosan jelentkeznek, és többnyire 2-4 héten belül elmúlnak.
- Torokfájás: A mononukleózis egyik leggyakoribb tünete a torokfájás. Ez lehet enyhe vagy súlyos. A torokfájás általában a mononukleózis első pár napjában jelentkezik, és hetekig is eltarthat.
- Mandulagyulladás: Az EBV-fertőzés okozta mononukleózis gyakran jár mandulagyulladással, amely a torokfájással együtt jelentkezik. A mandulák duzzadtak, fájnak, és fehér vagy sárgás foltok jelenhetnek meg, amelyek nagyon hasonlítanak a gennykeltő baktériumok (Streptococcus, Staphylococcus) okozta tüszős mandulagyulladáshoz, emiatt sokszor félre is diagnosztizálják.
- Láz: A mononukleózisban szenvedő betegek lázasak, amely általában enyhe, de magasabb hőmérséklet is előfordulhat. A láz általában a fertőzés első pár napjában jelentkezik, és hetekig is eltarthat. Gyakran nem folyamatosan áll fenn a lázas állapot. Előfordulhat, hogy például csak esténként lázasodik be a beteg.
- Nyirokcsomó-duzzanat: Az EBV okozta mononukleózis általában nyirokcsomó-duzzanattal is jár, amely gyakran a nyakban található nyirokcsomók duzzanatában nyilvánul meg. A duzzadt nyirokcsomók fájdalmasak lehetnek, és akár hónapokig is fennállhat a duzzanat.
- Fáradtság: A mononukleózisban szenvedő betegek általában nagyon fáradtak és kimerültek, még akkor is, ha sokat pihennek. Ez a fáradtság általában több héten át, vagy akár hónapokig is fennállhat.
- Egyéb tünetek: A fentieken túl előfordulhat még hasmenés, hányinger, fejfájás és izomfájdalom is. Súlyosabb esetben megnagyobbodhat a lép, aminek következtében az érintettek fájdalmat éreznek a gyomortájékon, de a fertőzés a máj megnagyobbodását is okozhatja, ami miatt sárgaság alakulhat ki.
A betegség kezelése
Jelenleg nincs specifikus gyógyszer a mononukleózis kezelésére, és általában az alapvető tüneti kezelésre összpontosítanak a betegség enyhítése és a szövődmények megelőzése érdekében. A vírus vérvétellel azonosítható.
A betegek számára fontos a pihenés és a megfelelő folyadékbevitel. A torokfájás enyhítésére gargalizálhatnak sóoldattal vagy antibakteriális torokfertőtlenítővel, ugyanis előfordulhat bakteriális felülfertőződés a torokban. A láz és az ízületi fájdalmak enyhítésére pedig ibuprofén hatóanyagú fájdalomcsillapítók adhatók.
Mivel a mononukleózis okozta mandulagyulladás nagyon hasonlít a baktériumok okozta tüszős mandulagyulladáshoz, ezért előfordulhat, hogy a betegnek amoxicillin tartalmú antibiotikumot írnak fel. Ez azért veszélyes, mert ebben az esetben az úgynevezett amoxicillin-rash nevű bőrjelenség alakul ki. Ilyenkor testszerte, skarláthoz hasonló piros bőrkiütések jelennek meg.
Kapcsolódó cikkek
