Mivel nem véd, ezért a szövetség nem javasolja, hogy a röntgen- és CT-felvételek elkészítésekor a páciensek létfontosságú szerveit a korábban megszokott gyakorlat szerint ólompajzsokkal takarják el – írja a qubit.hu a Statnews nyomán.
Ezzel az új ajánlás nemhogy megingat egy több évtizedes gyakorlatot, de egyenesen azt állítja, hogy még árthat is a használatuk. Például azzal, hogy az ólom borította területek beárnyékolhatják a felvételt, így a röntgenkép használhatatlannak bizonyulhat. Ebben az esetben a betegnek újabb röntgenfelvételre kell mennie, így több röntgensugárzás éri a szervezetét, mintha csak egy felvétel készült volna.
- Kapcsolódó: Mennyire ártalmas a gyerekre a röntgen és a CT?
Egy régebbi, 2017-es tanulmányból az is kiderült, hogy az esetek felében a szakemberek rosszul teszik fel az ólompajzsokat a páciensekre. Miközben beárnyékolnak és téves eredményt adnak, amellett a sugárérzékeny szerveket nem is védték a káros sugárzástól.
A másik probléma, hogy a röntgengépek és CT-k automatikusan növelik a besugárzás mértékét, ha a képalkotásban akadályt érzékelnek. A beborított területeken emiatt annyi sugárzást igyekeznek leadni, hogy a pajzson keresztül is elkészüljenek a felvételek. Mindez drasztikusan megnöveli a sugárzás mértékét.
Az ólompajzsoknak két esetben lehet haszna: azokon az egészségügyi szakembereken, akik magát a besugárzást elvégzik, illetve azoknál a betegeknél, akiket megnyugtat, ha rajtuk van.
A jövőben az Egyesült Államokban praktizáló radiológusok az eddigi gyakorlattól eltérően tájékoztathatják betegeiket az ólompajzs viselésének a hátrányairól, és a betegek maguk dönthetik el, hogy vállalják-e a kockázatot, vagy eltekintenek az eddig kötelezőnek tartott védőfelszerelés használatától.
Forrás: Qubit.hu