Setényi János, oktatáskutatóval beszélgetett az Index a friss PISA-eredményekről. A beszélgetés néhány részletét emeljük ki. A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
Nem teljesítettek jól a magyar diákok a PISA-felmérésben, elmaradunk az OECD-átlagtól, pedig a lengyelek a példa arra, hogy nem csak pénz kérdése a sikeres oktatáspolitika. Kína pedig éppen kenterbe verte a világot.
Többek között az okokról kérdezte az Index podcastja Setényi János, oktatáskutatót. A beszélgetésből néhány részlet:
- Két mutató érdekes nekünk: visegrádiak átlaga (itt stagnálunk) és OECD (átlaga alatt vagyunk, ez elfogadhatatlan)
- A magyar diákok 23 százaléka nagyon gyenge szövegértésből. Ez mit jelent? Közmunkát.
- Köztes helyzetben vagyunk, minden ötödik tanuló nem tud értelmesen olvasni, és nagyon gyengén számol. Ők egy globális gazdaságban használhatatlanok.
- Nagyon vékony a magyaroknál a kiválóan teljesítők aránya, a többséget, nagy masszát a szürke középszer jellemzi. Ami mögött nyilvánvalóan egy általános motiválatlanság áll, nem képességhiány. Az iskolai munka jellege olyan, ami 2019-ben egy értelmes gyereket már nem motivál.
- Magyarországon a szülők kimentik a gyerekeiket, az iskola és a társadalom helyett hősies tanárok magánemberként próbálnak reménytelenül megoldani gigantikus problémákat. Erre lennének oktatási eszközök, a mátrixhoz hozzá kellene nyúlni, de a rendszer erre egyelőre nem reagál.
- Azt kaptuk, amit főztünk. Ha egy ennyire szelektív oktatási rendszerünk van, és ha ennyire nem összpontosítunk forrásokat a leszakadók felzárkóztatására, ha nem így épül fel a tananyag, ha nincs az iskoláknak mozgástere, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak az ilyen tanulókhoz, akkor pont ilyen eredményekre számíthatunk.
- Alsó tagozat: elég jó, ott még sincs nagy baj.
- A jó PISA-eredmények mögött általában egy stabil gyarapodó társadalom is áll.
- A nem hátrányos helyzetűek között is nagyon szűk a kitűnően teljesítők aránya, közepes, szürke teljesítmény jellemzi a diákokat, és általános motiválatlanság. Kötelességszerűen teljesít, de nem motivált.
- Sokat költöttünk elitképzésre, de nagyon mérsékleten köszön ez vissza. 50 ilyen gimnázium van nagyjából, mögöttük egy szürke, motiválatlan massza, majd a hátrányos helyzetű leszakadók.
- A szerkezethez kell hozzányúlni ##8211## most az elit elviszi a gyerekeit magániskolába, hogy ne a szürke masszába járjon. De ezért kár a szülőket hibáztatni, a mátrixon kell változtatni ahhoz, hogy ne így gondolkodjanak.
- Ahol sikeres az oktatás: lefékezik a versenyt, kooperáció van inkább, versengő egyénekkel nem lehet demokráciát működtetni. Majd egyetemen. Addig megtanul a többiekkel együttműködni.
- Abban, hogy képesek legyenek elválasztani az álinformációt a megalapozottól, abban ijesztően rosszul szerepelt mindenki, nem csak mi magyarok. Ez globális probléma. Erre rá fognak gyúrni a különféle országok oktatási rendszerei, pl. a fizika oktatásban.
- 3 évnyi különbség van a kínai gyerekek és az OECD átlag között matematikából (azaz egy harmadikos kínai gyerek annyit tud, mint a hatodikos magyar).
- A kínai legalsó egyharmadba tartozó szülők attitűdje nem tér el a felső egyharmadétól, szemben pl. a magyarokéval, ahol az alsó egyharmad nem foglalkozik az iskolával, mondván én is túléltem, ő is túl fogja élni valahogy.
Kapcsolódó cikkeink:
- Minden negyedik 15 éves egyszerű feladatokat sem tud megoldani több tárgyból
- Mi a baj a magyar oktatással?
- Nem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre
Forrás: Index.hu
Kapcsolódó cikkek
