Legalább 115 ezer gyereket érint (Forrás: Getty Images)
Több mint 115 ezer SNI-s gyerek lehet érintett
A 2025/2026-os tanévben több mint 115 ezer sajátos nevelési igényű gyermek és tanuló vett részt a köznevelésben és a szakképzésben. A számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett: a KSH adatai szerint a 2022/2023-as tanévben még 99 588, a 2024/2025-ös tanévben pedig már 109 430 SNI-s gyereket és tanulót tartottak nyilván.
A sajátos nevelési igény (SNI) nagyon sokféle állapotot, fejlődési sajátosságot és tanulási nehézsége és eltérő támogatási szükségletet jelenthet, többek között például az autizmus spektrumzavarral vagy ADHD-val élő gyerekekét is.
Az érintettek számának folyamatos növekedésével a változások egyre több gyereket és családot érinthetnek. A szakemberek szerint ráadásul különösen fontos, hogy az SNI-s tanulók támogatásáról ne csak az általános és középiskolák kapcsán essen szó.
Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform munkacsoportvezetője szerint a szakképzésben is kiemelt figyelmet kellene fordítani az SNI-s gyerekekre és a tanulási nehézségekkel küzdő diákokra.
„A szakképzésben arányaiban több a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő gyerek, mint a közoktatás más területein. Erről kevesebbet hall a közvélemény, valószínűleg azért, mert az erősebb érdekérvényesítő képességű szülők gyerekei nem itt tanulnak. A probléma megjelenik a felsőoktatásban is, ha kisebb számban is, erről pedig végképp nem esik szó sehol. Jó lenne, hogy ha szóba kerül az SNI, ezekre a területekre is gondolnánk, nemcsak az általános- és középiskolákra”
Változhat az iskolaérettség elbírálása
A jelenlegi szabályok szerint 2020 óta nem elég, ha a szülő és az óvoda egyetért abban, hogy a gyereknek még egy évig az óvodában lenne a helye: ehhez a pedagógiai szakszolgálat szakértői vizsgálatára és döntésére is szükség van. Ez különösen fontos lehet azoknak a gyerekeknek, akiknek több időre, támogatásra vagy egyéni fejlesztésre van szükségük az iskolakezdés előtt.
A tervek szerint a 2027/2028-as tanévtől ismét visszatérhet a korábbi rendszer, amelyben az óvoda és a szülő közösen dönthet arról, hogy a gyerek még egy évet óvodában maradjon. Ha ebben nincs egyetértés, akkor továbbra is szükség lehet a szakszolgálat bevonására
– erről Kereki Judit államtitkár beszélt az RTL Híradónak.
„Az új oktatásirányítás fontos ígérete, hogy az iskolaérettség megállapítása ismét a régi szabályok szerint történik majd” – mondta Juhász Ágnes. Hozzátette:
„Az ehhez szükséges jogszabálymódosítás még nem született meg, de ha a kormány beváltja ezt az ígéretet, az hatalmas könnyebbséget jelent majd a gyerekeknek, a szülőknek, az intézményeknek és a pedagógiai szakszolgálatoknak is. Ha az óvoda és a szülő is azt mondja, hogy a gyerek maradjon az oviban, akkor maradhat, és nem kell a szakszolgálatokat felesleges vizsgálatokkal terhelni, így ott felszabadulhat érdemi segítő munkára fordítható idő.”
Új munkacsoport foglalkozik az SNI-s gyerekek helyzetével
Augusztusban megalakult az SNI Szakértői Munkacsoport az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban. Célja, hogy feltérképezze a sajátos nevelési igényű gyerekeket érintő problémákat, és megoldási javaslatokat dolgozzon ki. A munka többek között az intézmények támogatására, a pedagógusok segítésére, valamint a többségi és a gyógypedagógiai intézmények együttműködésére is kiterjed. A tervek szerint a munkacsoport a pedagógusokkal, intézményvezetőkkel, szülői és szakmai szervezetekkel, valamint érdekképviseletekkel is egyeztet majd.
Juhász Ágnes szerint már önmagában fontos előrelépés, hogy szakmai és civil oldalról is megfogalmaztak egy olyan alapvetést, amely az SNI-s gyerekek támogatásának legfontosabb területeit összefoglalja.
„Nagy lépés az is, hogy megszületett az SNI köznevelési minimum”
– jegyezte meg. A nyolcpontos szakmai és civil javaslat többek között a korai és pontos felismerést, a helyben elérhető segítséget, az egyénre szabott fejlesztést, a megfelelő szakemberek és módszertani támogatás biztosítását, valamint a pedagógusok szakmai segítését tartja fontosnak.
„Az SNI köznevelési minimum nyolc pontban foglalja össze azokat az alapvető szakmai és civil elvárásokat, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az SNI-s gyerekek valóban megkapják a számukra szükséges támogatást. Ide tartozik a korai és pontos felismerés, a helyben elérhető ellátás, az egyénre szabott fejlesztés, a megfelelő szakemberek és módszertani támogatás biztosítása, valamint a pedagógusok szakmai segítése is. Bízunk benne, hogy a minisztériummal tervezett egyeztetések nyomán ezek az alapelvek bekerülnek a szakpolitikai párbeszédbe is.”
Egyszeri támogatás is jár az érintett családoknak
Amint az már köztudott, a jogosult SNI-s gyerekek és tanulók után az új tanév kezdetén egyszeri, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás jár. Az összeg első részét már meg is kapták a családok; a második 50 ezer forintot pedig legkésőbb november 30-ig utalják majd nekik.
A segítő szakemberek béremeléséről az nlc.hu cikkében olvashatsz.
Kapcsolódó cikkek
