Az MTA-n rendezett oktatási konferencia – a Tudomány és Parlament – a Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban címmel – fő témája a nemzeti alaptanterv (NAT) volt. A hozzászólások leginkább a tanárhiányról és az iskolahelyzet problémáiról szóltak. Az MTA épületében megrendezett eseményen felszólalt Bódis József az Emmi államtitkára és Csépe Valéria akadémikus, a NAT kidolgozásának felelőse is – írja a hvg.hu.
Csapó Benő, oktatáskutató felhívta a figyelmet arra, hogy a NAT “nem mutat fel és nem is implikál átfogó emberképet”. A NAT emberképéhez a szófogadó, engedelmes ember áll közel és nem az öntudatos, aktív polgár. Ez annak fényében érdekes, hogy Bódis József államtitkár előadásában azt mondta, a 2020-as top 10 képességek sorrendje megváltozott: a kritikus gondolkodás és a kreativitás is nagyon feljött. Engedelmesség helyett tehát az autonómia lesz egyre fontosabb.
Bódis azt is elmondta, hogy nagy kihívás NAT-ot írni: a Z-generáció számára a majdan elérhető szakmák 65 százaléka ma még nem is létezik.
Bódis József szerint a legnagyobb kihívás a demográfia és a lemorzsolódás: 2 százalékkal magasabb nálunk a lemorzsolódó diákok aránya, mint az EU-tagállamok átlaga, “de az egyéni tragédiák, zsákutcák csökkentésére kéne koncentrálni, nem a statisztikára”.
Az államtitkár szerint a színvonalas oktatásban a kulcsszerep a pedagógusé, az ő elhivatottsága, módszerei, személyisége.Paradigmaváltás kell a pedagógusképzésben.
Csépe Valéria kénytelen volt elismerni, hogy azért nem tudott belekerülni a NAT-ba a kötelező angoltanulás, mert nincs elég angoltanár. Az iskolák 65 százalékában lehet megoldani az angoloktatást, de az intézmények egy részében csak “hunglish oktatása történik”, azaz nincs megfelelő angoltanár, ennek híján pedig valamiféle paródiája történik az angolnyelv-oktatásnak.
Kárpáti Andrea, az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoportja vezetője arról beszél előadásában, hogy a képek a mindennapjaink részévé váltak, az emberek folyamatosan néznek és készítenek képeket a médiában és közösségi médiában, infografikákat, illusztrációkat néznek – a tudományok jobban művelhetőek, ha művészeti képzést is kapnak hozzá a diákok.
Halász Gábor oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolák között nagy különbségek vannak: egyesek könnyedén megfelelnek minden elvárásnak, és teljes autonómiában léteznek, míg mások szinte mindennapi felügyeletet igényelnének.
A tervek szerint a NAT-ot a helyi tantervekkel lehet finomhangolni. A kormány tervei szerint az új NAT 2019. szeptember 1-jén lép hatályba, egy megújuló, 500 véleményt magába építő konstrukcióként. A véleményekből egyelőre úgy tűnik, hogy megfelelő tanárok hiányában még a legjobb alaptanterv sem tud jól működni a gyakorlatban.
Kapcsolódó cikkeink:
- Jövőre jön az új NAT
- Nem készítjük fel a gyerekeinket a jövőre
- Minden 4. gyerek analfabétaként fejezi be az általános iskolát
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó cikkek
