“Ha egy gyerek megeszik mindössze egyetlen olyan tyúktojást, amely a ghánai Agbogbloshie nyomornegyedből származik, akkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által meghatározott napi határértéknél 220-szor több klórozott dioxin kerül a szervezetébe” – mondta Marie-Noel Brune Drisse, a jelentés vezető szerzője. Hozzátette, hogy a probléma hátterében a nem megfelelő e-hulladék kezelés áll, amit sok ország még nem kezel egészségügyi problémaként.
Elektronikai hulladéknak számítanak a régi számítógépek, telefonok, tévék, amik mérgező anyagokat, higanyt, ólmot és nikkelt tartalmazhatnak. Világszerte 53,6 millió tonna elektronikai hulladék termelődött 2019-ben, ez 21 százalékkal magasabb a mindössze öt évvel korábbi adatoknál.
A WHO szerint közel 13 millió nő számára jelent bevételi forrást, hogy kiválogatva a szemetet újrahasznosítható anyagok után kutatnak, gyakran gyerekek végzik ezt a munkát. A gyerekekre még nagyobb veszélyt jelentenek a mérgező anyagok, mert a szervezetük még fejlődik. A mérgező anyagok a terhes nőkre és magzatra is károsak, veszélybe sodorhatja mind a magzat, mind a kismama életét.
Forrás: 444.hu