Akinek a gyereke eddig csak bámulta és bámulta a tankönyvet, és ásítozott és ásítozott, annak most elárulom, hogy a hatékony tanuláshoz a legkevesebb időt a passzív olvasással kell eltölteni. Viszont lesz egy csomó egyéb tennivalója, ennek nagy része gondolkodás és írás. (És végül lesz egy titkos javaslatom is, de pssszt!)
A legfontosabb, hogy el tudja helyezni az eddigi tudásában amit éppen tanul, hogy kiemelje a lényeget és megtalálja az összefüggéseket. Így biztosan meg fogja érteni az anyagot, nem kell bemagolnia, hogy nehogy butaságot mondjon, vagy ne maradjon ki semmi. Első olvasásra a dolog körülményesnek tűnik, lehet, hogy úgy érzed, több az előkészítés, mint a tanulás, de megéri. Az így megtanultak nem illannak el a dolgozat másnapján. Próbáld ki magad, aztán mutasd meg a gyerkőcnek is.
A legjobb menetrend
1. Nézzük meg, hogy miről szól az anyag. Ha vannak fejezetcímek, esetleg összefoglaló, akkor annak alapján képzeljük el, hogy mi is lehet az egész tartalma. Próbáljuk meg felidézni azokat a dolgokat, amiket már tudunk a témával kapcsolatban.
2. Olvassuk el az anyagot, a lényeges részeket jegyzeteljük ki, tegyünk fel kérdéseket magunknak. Fontos, hogy a meg nem értett szakkifejezéseknek, és homályban maradó összefüggéseknek nézzünk utána, akár más forrásból is.
3. Jegyzeteink alapján készítsünk összefoglalót, amit – és ez nagyon fontos – más is megértene, első olvasásra. Jó, ha ezután találunk egy partnert, akinek felmondhatjuk a leckét.
(Nem hivatalos 4. pont, de beválik: Készítsünk egy puskát, minél kisebb papírra. Ez arra kényszerit, hogy a legeslegfontosabb dolgokat újra leírjuk, minél tömörebben, mégis értelmesen. Ha ezt elő-elővesszük és elolvassuk, óhatatlanul újra felidézzük az egész anyagot, és olyannyira bevéssük, hogy már élesben nem is kell bevetnünk a fegyvert. E sorok írója legalábbis sose vetette be. Mondjuk, nem is volt hozzá elég bátor…)
Ez a jegyzetelős, gondolkodós módszer nagyon komolynak tűnik, úgy érezhetjük, hogy egy általános iskolás esetében nem érdemes ilyen nagy feneket keríteni egy egyszerű természetismeret vagy töri leckének. Elég azonban egyszer kipróbálni, látni fogjuk, hogy a gyerek élvezi, és büszke lesz arra, hogy végül többet tud, mint ami a könyvében áll.
Apró trükkök, hogy könnyebben menjen!
– Biztosíts minél nyugodtabb környezetet, jó íróasztalt, megfelelő székkel megvilágítással. Aztán persze lehet, hogy kiköltözik utánad a konyhába, mert utál egyedül lenni… De a szülő semmiképp ne üljön a gyerek nyakára, ha ő nem szeretné.
– Fontos, hogy nézze át, hogy megvan-e a tanuláshoz minden, rendszerezze, készítse össze az eszközöket, jegyzeteket.
– Ne kezdjen tanulni közvetlenül főétkezés után, ekkor a szervezetünk az emésztéssel van elfoglalva, könnyen elálmosodunk. De azért éhesen, szomjasan sem érdemes leülni. Az agy rengeteg cukrot használ fel működés közben, pici utánpótlás mindig kell!
– Van, aki nem szeret teljes csendben tanulni. Hallgasson instrumentális zenét, vagy olyat, aminek nem érti a szövegét. Aki viszont csak teljes csendben tud tanulni, annak tartsuk tiszteletben ezt az igényét!
– Kezdje a tanulást könnyebb tárggyal, ez a bemelegítés.
– Hasonlókat ne tervezzen egymás után, pl. a német és az angol lecke ne kövesse egymást, mert ez nem lesz hatékony.
– Ha lehet, még aznap tanulja meg a leckét, amelyik napon feladták. Így érteni fogja az órai jegyzetet, emlékszik a tanár magyarázataira, és főleg: lesz ideje még egyszer átismételni, amikor már leülepedett a tudás.
– Ajánlj fel neki egy pici „ajándékot”, ha az egyik tárgyat befejezte. Nem pénzről, nyalókáról van szó, hanem egy meleg kakaóról, egy kis vállmasszírozásról, egy parti malomról. Ezután újra neki lehet állni.
– Ha nagyobb anyagról van szó (vizsga, nagydolgozat), fogjon hozzá jóval hamarabb a tanuláshoz, ne egy két nappal az esemény előtt. Szerezze be a szükséges könyveket, nyomtassa ki a számítógépről, internetről, amire szüksége lesz, jegyzeteljen, cédulázzon, készítse elő az anyagot.
– Nagyobbaknál érdemes figyelembe venni, hogy bagoly vagy pacsirta típusú a diák. Van aki este, éjjel tudja jobban hadra fogni az agyát, van aki hatékonyabban dolgozik hajnalban, reggel. Az alvás persze ne maradjon el!
– Használjon minél többféle segédanyagot. A témába vágó dokumentumfilm, jó novella vagy könyv, idegen nyelvű vagy éppen más tárgyhoz tartozó memóriakártya, matek-gyakorló kártyajáték, műveltségi társasjáték, webes térképek, egyszerűsített szövegű idegen nyelvű regények, készségfejlesztő, figyelemjavító, problémamegoldást fejlesztő internetes játékok, lexikonok lapozgatása, (nem veszélyes) kísérletek elvégzése otthon – mind segít megérteni a tanulnivalót, fejleszteni a tanulási képességet és élvezetessé tenni a tanulást.
– Legyen a gyereknek olyan időtöltése is, ami kedvére való. A sport, a zenetanulás, a drámaszakkör a tánc nem a tanulástól veszi el az időt, hanem éppen a hatékony tanulást segíti az agyterületek közötti kapcsolatok erősítésével és azzal, hogy bizonyos helyzetekben fegyelmezettségre, összpontosításra, kreativitásra, együttműködésre készteti a gyereket.
– Ne felejtsd el azt sem, hogy az tud igazán jól tanulni, aki amúgy „jól van”. Legyen időnk „csak úgy” is együtt lenni, vagy ha kedve van a gyereknek, egyedül, vagy a barátaival tölteni az időt, miközben nem csinál semmi hasznosat. Ez alatt töltekezik föl a lélek a megpróbáltatásokra.
Forrás: Nők Lapja Egészség
Kapcsolódó cikkek
