A húgycső-hasadék (hypospadiasis) egy veleszületett betegség, melynek következtében a húgycsőnyílás rendellenes pozícióban helyezkedik el. A betegség a fiúk kb. 3 %-át érinti, ám a súlyossági fokok között nagy eltérések lehetnek. A betegségre való hajlam – főleg a súlyosabb esetekben – genetikailag meghatározott, de kialakulásában nagy valószínűséggel környezeti, és egyéb faktorok is szerepet játszhatnak.
A húgycső-hasadék
A külső húgycsőnyílás rendellenes elhelyezkedése azt jelenti, hogy a nyílás nem a megszokott helyén, a makk csúcsán van, hanem az alatta lévő területeken – a hímvessző “alsó” részén -. a makk peremén illetve még lejjebb, akár a herezacskó alján – lokalizálódik. A betegség a hímvessző görbületével is járhat, és számtalan egyéb betegség is társulhat hozzá. 15-20 %-ban – különösen a súlyosabb típusok esetében – lágyéksérv, here leszállási zavarok, a nemi fejlődés zavarai, veseproblémák és hólyagproblémák is csatlakozhatnak a betegséghez.
A húgycső-hasadék tünetei
Húgycső-hasadék esetében a vizeletkivezető-nyílás rendellenes helyen található. A vizeletkivezető nyílás elhelyezkedése alapján a betegség 4 fő típusát különböztethetjük meg:
1.fokú (enyhe), ha a nyílás a kivezető nyílás eredeti helyének közelében jelenik meg, de kissé lejjebb.
2.fokú (középsúlyos), ha a nyílás a makk alatt (annak felén) van.
3.fokú (súlyos), ha a nyílás a pénisz tövénél található.
4.fokú (a legsúlyosabb forma), ha a nyílás egészen a herezacskónál vagy a gáton található. Ez esetben gyakori, hogy a herék nincsenek leszállva, és felmerülhet nemi rendellenesség gyanúja is.
A hypospadiasis eseteknek 10%-a súlyos és 5%-a a legsúlyosabb típusba sorolható, míg 85%-a enyhe vagy középsúlyos.
A húgycső-hasadék diagnózisa és kezelése
A hypospadiasisra már születéskor fény derül, ezt az újszülöttet vizsgáló gyerekorvos észreveszi.
A súlyosabb típusú húgycső-hasadék esetén szükség lehet a hormonszint meghatározásra és genetikai vizsgálatra, valamint néha képalkotó vizsgálatokra (ultrahangvizsgálat, kiválasztásos urográfia, CT, MRI.).
A betegség műtéti úton korrigálható, ideális esetben már 1-1,5 éves kor előtt. Ez különösen akkor fontos, ha a húgycső-hasadék súlyosabb fokú.
Amennyiben a rendellenesség csak enyhe fokú, és nem okoz semmiféle zavart, akkor lehet, hogy nem is szükséges beavatkozni, illetve a műtét későbbre is halasztható. Az enyhe fokú húgycső-hasadék esetében inkább pszichológiai jellegű nehézségei adódhatnak később a gyermeknek.
A műtét rendkívül komplex, ráadásul számos műtéti megoldás ismeretes, így elsősorban olyan urológus végzi, akinek nagy tapasztalata van a rekonstrukciós húgycsősebészetben. A műtéttel – mely során pótolják a hiányzó húgycsőszakaszt és ha szükséges, a pénisz kiegyenesítését is elvégzik – a betegség valamennyi fokozatát tudják korrigálni. A gyerekek több mint 95%-a teljes életet tud élni a műtét követően.
Jó tudni!
A hypospadiasist esetenként már a terhesség alatt diagnosztizálják, ám a diagnózist többnyire csak a szülést követően erősítik meg.
Lektor: dr. Kiss András, gyermekurológus
Kapcsolódó cikkeink fejlődési rendellenesség témában:
- Terhesség: a 10 leggyakoribb fejlődési rendellenesség
- Miért alakulnak ki fejlődési rendellenességek?
- Megelőzhető lenne számos fejlődési rendellenesség
Kapcsolódó cikkek
