GYERMEKESÉLYEK
MAGYARORSZÁGON

Nem mindegy, hova születsz. Tegyünk az egyenlő esélyekért!

Bár a földrajzi tényezők mellett egyebek is hatnak, egy szabolcsi vagy borsodi gyermek jellemzően nehezen behozható hátrányokkal születik ahhoz a babához képest, aki például Budapest tizenkettedik kerületében jön világra. Tematikus sorozatunk azt kutatja, mekkorák a regionális különbségek ma Magyarországon, és mit tehetünk azért, hogy minél kisebbek legyenek.

BESZÉDES ADATOK

Élettartam

0 seconds of 51 secondsVolume 90%

00:00

00:51

KÖRKÉP

Ferenczi Gabi dúla: „Lehet, hogy Budapesten sok választása van egy kismamának, de egy vidéki kisvárosban vagy faluban biztosan nem”

A reprodukcióval kapcsolatban ma Magyarországon szinte semmiben sincs egységes protokoll, a szexuális edukációtól a szülésig fragmentált területekről beszélhetünk. Rendkívül sok múlik azon, hova születünk: területileg és társadalmi státusz szerint is.

„Az iskola azokat a tanulókat fogja előnyben részesíteni, akiknek otthon már elmesélték a Piroska és a farkast”

“Nehéz ezeken a helyeken tehetséggondozásról beszélni, hiszen sokszor még iskola sincs a faluban”

“A munkaadók többsége még mindig a férfit tekinti a családfenntartónak, pedig a gyereküket egyedül nevelő szülők döntő többsége nő”

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legrosszabb a helyzet: az itt lakó magyarok élnek a legkevesebb ideig

OTT JÁRTUNK

„A rendelőből kell időpontot kérni kórházi vizsgálatokra, mert sok családnak telefonra sem telik” – Esélyek és lehetőségek egy leszakadó településen

A gyerekszegénység már nem olyan, mint Móra Ferenc regényében – Szeged, Motiváció Tanoda

„Nálunk az átlagos gyerek nagyon jónak számít”

Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő: „Bármelyik körzetbe megyünk is, nem csak a szociális kérdések számítanak”

„Vannak családok, akik nagyon büszkék, ezért nehezen viselik, ha a családsegítő megkeresi őket, mert elakadtak egy életszakaszban”

Dr. Kabai Anna: „Nagy szükség lenne a betegedukációra ebben a régióban”

„A szülő felelőssége, hogy tudjon lázat csillapítani” – Dr. Lakos Ildikó gyermekorvos

“Minden tanteremben van projektor, és a gyerekek aktívan használják a hordozható számítógépeiket”

HALLGASD A KÜLÖNBSÉGET!

„Elhivatott emberek a vállukon viszik ezeket az iskolákat” – podcast a KRTK közgazdászaival az oktatási egyenlőtlenségről

MEGHALLGATOM

Sződy Judit pszichológus: „Egy kisbabának egy hét is sok egy intézményben”

MEGHALLGATOM

Podcast: a középosztály sincs itthon anyagi biztonságban

MEGHALLGATOM

Az elmúlt évtizedben a középosztály nemhogy megerősödött volna, de egyre több háztartás csúszik a szegénységi küszöb alá. Farkas Zsombor szociológus szerint különösen veszélyeztetettek a sokgyermekes családok és a gyermekeiket egyedül nevelők, akik alatt szakadozik a szociális védőháló.

PORTRÉ

Ha mindenki kipróbálná egy hónapig, milyen így élni, nem ítélkezne többé – vallja a Mélyben és Reményben Alapítvány vezetője, aki sutba vágva építészmérnök szakmáját már több mint egy évtizede a mélyszegénységben élőkért küzd. Mohayné Farkas Ibolya.

„A szülők többször kérdezték már, őket mikor visszük, mert még sosem látták a Balatont”

ELOLVASOM

Gyöngyös szegénynegyede, Duránda az ország mélyszegény régióinak lakmuszpapírja. Az itt élő gyerekek többsége már akkor súlyos lemaradásban van, amikor megkezdi az iskolát és legtöbbjük aznap hátat fordít az oktatási rendszernek, ahogy törvényileg lehetősége lesz rá. A köztük dolgozó civilek számára az apró sikerek jelentenek kapaszkodót, illúzióik azonban nincsenek: nem lehet mindenkin segíteni.

„Egy részük építkezéseken dolgozik, és ezzel kétszer annyit kereshet, mint az a szociális munkás, akinek ösztönöznie kellene őt az iskola folytatására”

ELOLVASOM