A finn tanulmány arra jutott, hogy naponta akár 10 perc testmozgás is elég a jobb közérzethez, és ezzel máris elkerülhető, hogy kiégjen az iskolás gyerekünk.
A Kelet-Finnországi Egyetem kutatói több mint 34 000 kamasz adatait vizsgálták meg a 2015-ös iskolai tanulmányi időszakban, amely a finn általános iskolák nyolcadik és kilencedik osztályosainak közel felét foglalta magában – írja a HuffPost nyomán a Pénzcentrum.
A kutatók a fizikai aktivitás két gyakori típusát vizsgálták: az iskolába járás aktivitását, mint a gyaloglást vagy a kerékpározást az iskolába, és a szabadidős fizikai aktivitást. Mindkét fajta testmozgás pozitív előnyöket mutatott.
Tanulmányunkban összefüggésbe hozható a magas tanulmányi teljesítmény azzal, ha valaki aktívan, sportolva jár iskolába. Sőt, az iskolába kerékpározás összekapcsolódott azzal, hogy a gyerekek jobban szerették az iskolát – mondta Juuso Jussila, a Finn Egyetem kutatója, tanulmány egyik szerzője a HuffPostnak.
A sportolás még nagyobb hatással volt a diákok jólétére. Azok a serdülők, akik heti 4-6 órát sportoltak, közel 50 százalékkal kevesebb eséllyel tapasztalták meg az iskolai kiégést, mint fizikailag inaktív társaik.
Még a kisebb mennyiségű fizikai aktivitásnak is pozitív hatása volt: azok a diákok, akik napi 10-30 percet aktív iskolai sporttevékenységben vettek részt, 30% -kal jobban teljesítettek a suliban és szövegértési kompetenciájuk is erősebb volt.
A tanulmány másik vizsgált eredménye az iskolai kiégés volt. Az iskolai kiégés tünetei közé tartozott a túlterheltség érzése, valamint az iskolai munka iránti érdeklődés elvesztése. Jennifer Hartstein amerikai pszichológus azt mondta a HuffPostnak, hogy “a kiégés valós jelenség a diákok számára”.
Ez akkor fordul elő, amikor a diákok sok frusztrációt és stresszt kezelnek, kevés idejük van pihenni, feltöltődni. Sok diák korán kel, még hétvégén sem jut sok idejük pihenni, ami hozzájárul a túlterheltséghez és végül a kiégéshez.
A finn tanulmány szerint az iskolai kiégés esélye alacsonyabb volt azoknál a diákoknál, akik sportoltak, és minél több időt szenteltek a fizikai aktivitásnak, annál kisebb esélyük volt erre. Nemcsak kisebb valószínűséggel számoltak be a kiégés jeleiről, hanem nagyobb valószínűséggel (90%) számoltak be arról, hogy szeretik a középiskolai életüket, mint azok, akik nem vettek részt ilyen tevékenységekben (35%).
A tanulmányok világszerte azt sugallják, hogy a fizikai aktivitás – különösen a szabadidős fizikai aktivitás – javítja a gyermekek és serdülők tanulmányi teljesítményét és mentális egészségét – mondta Jussila.
A hosszú távú, rendszeres fizikai aktivitás növelheti az agy neuroplaszticitását, ami az agy azon képességére utal, hogy megváltoztassa és átszervezze magát. A fizikai aktivitás csökkentheti a stresszt, javítja a hangulatot, a munkamemóriát, a figyelmet és a kognitív rugalmasságot is, azzal, hogy a mozgás hatására endorfin termelődik.
Kapcsolódó cikkek
