Joga van-e egy tanárnak arra, hogy testnevelés órán megérintse a lányok derekát vagy fejét? Vagy bármilyen módon fogdossa őket? – tette fel nemrégiben a kissé provokatív kérdést egy néző Mészáros Anna testnevelő tanárnak, akit jelenleg 300 ezren követik a TikTokon. A tanárnő az ominózus videóban részletesen kifejtette, hogy az érintés teljesen természetes része a testnevelő munkájának, akinek az a dolga, hogy asszisztáljon a gyakorlat elvégzése során. Szerinte nem volna szabad tisztességtelen szándékot feltételezni minden pedagógus részéről.
@annusi94_tanarnokerem Válasz @egy_lány részére Szerinted miért gondolják sokan azt, hogy a tesi tanár fogdossa a diákokat?🤔 #foryoupage #teacher #teacherlife #teachertiktok #tanárvagyok #answer #question
Súlyos visszaélések
A szülők és a diákok egy részének talán nehéz higgadtan reagálni a népszerű TikTokker által mondottakra, hiszen néhány hete még azzal volt tele a sajtó, hogy egy pedagógiai asszisztens épp ezen a fórumon beszélt arról, hogy egy tizenöt éves ismerősével van viszonya; más esetekben beigazolódott, hogy pedagógusok éltek vissza a helyzetükkel. Nemrégiben egy Békés vármegyei általános iskola történelemtanárával szemben merült fel a gyanú, hogy kihasznált egy tizenhárom éves kislányt; míg a 24.hu-n arról olvashattunk, hogy a Berettyóújfalui Tankerületi Központhoz tavaly tavasszal érkezett szülői bejelentés arról, hogy egy kiskorú diákkal szemben követhetett el abúzust a tanára.
A testnevelés több szempontból különleges tantárgy, ahol a tanár-diák közti fizikai kontaktusnak kiemelt szerepe lehet a közös munkában.
A Mészáros Anna videójára adott parázs reakciókat olvasva úgy tűnik, hogy jó néhány diák egyáltalán nem osztja a tanárnő véleményét, és a kommentszekcióban többen számoltak be a testnevelésórákon elszenvedett traumáikról, szexuális visszaélésekről vagy félreérthető helyzetekről.
Voltak, akikhez testnevelő tanáruk akaratuk ellenére nyúlt, illetve azt is rosszul élték meg, amikor a fizikai kontaktusra egy kiszolgáltatott testhelyzetben került sor.
Sokan meséltek arról is, hogy a férfi pedagógus olyankor is bement az öltözőbe, amikor a lányok épp öltöztek, és számtalan esetben érezték kellemetlennek a tanár pillantásait vagy félreérthető mondatait, mozdulatait.
Az egyik hozzászólóban például kitörölhetetlen nyomot hagyott, hogy „az általános iskolában a tanárunk minden szekrényugrásnál úgy segített a gyakorlat kivitelezésében, hogy miután a lányok átugrották a szekrényt, a fenekükre csapott”.
Bea és osztálytársai pedig középiskolásként minden tesiórán kénytelenek voltak elviselni azt is, hogy segítségnyújtás közben a pedagógus megjegyzéseket tett egy-egy testrészükre. Bea hónapokon keresztül hallgathatta, hogy „ekkora fenékkel nekem sem menne a kötélmászás”, de legjobb barátnője is folyton pikírt beszólásokat kapott a súlyára.
Ugyanakkor többen megjegyezték azt is, hogy még egy jóindulatú vagy segítő szándékú érintés is rossz érzéseket kelthet azokban, akik semmilyen helyzetben nem szeretik, ha idegenek érnek hozzájuk. Különösen akkor, ha mindez váratlanul történik.
Zsombor egy rendkívül zárkózott 11. évfolyamos kamasz, aki azt is nehezen kezeli, ha az szülei megérintik, egy pedagógustól pedig pláne nem viseli el, így igencsak felindultan válaszolt, amikor az iskolai tesiórákról kérdeztem: „Olyan nagy dolog lenne, ha a tanár jelezné nekünk, hogy olyan feladat következik, amihez lehet, hogy segítenie kell? Vagy esetleg még arra is kíváncsi lenne, hogy nekünk rendben van-e a dolog? De nehogy azt hidd, hogy érdekli őket! Teljesen idiótának néznek, amikor elhúzódom, vagy az arcomra ül, hogy nem tetszik, hogy nyúlkálnak”.
A kritikát megfogalmazó diákok szerint a tanár-tanítvány viszonyban eleve benne rejlik egyfajta alárendelt helyzet, amiben a diák nem meri vagy nem tudja megfogalmazni azt, ha a pedagógus érintése nem kívánt számára.
A gyermekek jogai
- A Köznevelési Törvény szerint a gyermekjogok valamennyi gyermeket megilletnek.
- A gyermek, a tanuló személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása nem lehet a pedagógus mérlegelésének függvénye.
- Az intézményvezető feladata elérni, hogy kollégái betartsák a vonatkozó jogszabályokat.
- Az oktatási jogok biztosának következetesen képviselt álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, a tanulók testi fenyítése, fizikai bántalmazása.
Forrás: Hintalovon.hu
Biztonsági játék
A tanárok és tanítványok közötti fizikai kontaktus az elmúlt húsz év kutatásaiban sokat vitatott téma volt. És bár az érintés fontos pedagógiai eszköz, a sportfoglalkozásoknak és edzéseknek pedig meghatározó része, a vizsgálatok mégis arra mutatnak rá, hogy oktatási környezetben számtalan negatív hatása lehet.
Fotó: Getty
Külföldi iskolákban már találkozhatunk olyan iránymutatásokkal, amelyek az érintéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat összegzik a tanárok számára. Ezek elsősorban arra hívják fel a pedagógusok figyelmét, hogy érzékenynek kell lenniük a tanulók egyéni és kulturális különbözőségére, és lehetőség szerint tartózkodniuk kell a felesleges fizikai kontaktustól. Ez alól a szabály alól természetesen kivételt képeznek azok az esetek, amikor biztonsági okokból van szükség közbelépésre. Az etikai iránymutatások kitérnek arra is, hogy egy korábban szexuálisan bántalmazott gyermek számára egy semleges érintés is traumatizáló hatású lehet.
A témával kapcsolatos vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a pedagógusok és edzők inkább saját biztonságukat helyezik előtérbe, és tartózkodnak az érintésektől, nehogy szexuális zaklatással vádolják őket. Különösen nagy óvatosság figyelhető meg a fiatalabb, pályakezdő pedagógusok körében, míg az idősebb, tapasztaltabb edzők kritikusabbak a fenti irányelvekkel kapcsolatban, amelyek betartása szerintük életidegen.
Gábor egy szakközépiskolában tanít lassan húsz éve, és úgy véli, nagyon rossz irányba mentek el a dolgok: “Vannak helyzetek, amikor igenis muszáj közbeavatkoznom, és ilyenkor határozottan meg kell fognom a diákot. De míg régen teljesen normális volt, hogy segítettem egy gyakorlat helyes kivitelezésben, vagy megakadályoztam, hogy sérülése legyen az illetőnek, lassan már annyira tartunk a következményektől, hogy vattába csomagoljuk a tanítványainkat. Manapság már megszállottan kell figyelni arra, hogy a legkisebb horzsolás se érje a gyereket, mert akkor még hozzá is kell nyúlnom, miközben ellátom a sérüléseit, amiért megint csak megüthetem a bokámat. Inkább kihagyok egy csomó feladatot…”
Gábor véleményét osztja András is, aki testnevelő tanári állása mellett csoportos crossfit órákat is tart időnként a diákoknak: „Ez egy nagyon kényes téma. Előfordul, hogy nem merek fizikálisan közbeavatkozni. Inkább úgy vagyok vele, hogy kihagyom azt a típusú gyakorlatot, ami segítség nélkül balesetveszélyes lehet.
Ez a dolog szerintem az utóbbi néhány évben változott meg nagyon. Amikor szakkör keretében tartottam crossfit-foglalkozásokat, nagyon ügyeltem arra, hogy ne érintsem meg a diákot, pedig még a fitneszsulikban is az az irányelv, hogy a kezünkkel segítsük a helyes testhelyzet kialakítását, ugyanis ez a leggyorsabb és leghatékonyabb út.”
A kutatások is rámutatnak arra, amit a testnevelő tanárokkal folytatott beszélgetéseink is megerősítettek – a férfi pedagógusok jobban ki vannak téve a kockázatnak, hogy félreérthető viselkedéssel gyanúsítják őket, így elsősorban ők azok, akik nagyobb valószínűséggel kerülik el az érintést vagy a fizikai kontaktust az óráikon.
Zsanett iskolájában, ahogy ő fogalmazott, ez a probléma azért nincs jelen, mert náluk csak nő testnevelők dolgoznak. Amikor a tanár-diák kontaktusról kérdeztem, azzal hárít, hogy ez a kényes kérdés elsősorban a férfi kollégák esetében merül fel. Annyit azért hozzátett, hogy segítségnyújtáskor neki is muszáj hozzáérne a diákokhoz, ám ebből soha nem volt problémája.
Beszéltünk olyan gyerekekkel is, akiknek az iskolájában úgy kerülik el a tanárok a fizikai érintkezést, hogy a diákok egymást segítik az órán a feladatok kivitelezésében. Ugyanakkor szerintük ez sem feltétlenül jó megoldás, mert a diákok többsége vagy nem rendelkezik megfelelő technikai tudással, vagy elegendő fizikai erővel ehhez. Ráadásul ez a pedagógiai módszer meglehetősen balesetveszélyes szerintük.
Érintésmentes edzés nem létezik
Sípos Dániel hétéves kora óta foglalkozik küzdősportokkal, és szakirányú egészségügyi diplomával, illetve OKJ-s birkózó edzői képesítésessel is rendelkezik. Judóban és tradicionális japán ju-jitsuban fekete öves, míg brazil jiu-jitsuban barna öves; sokat versenyzett Magyarországon és külföldön is, illetve korábban több edzővel is dolgozott. 2014 óta saját egyesületet vezet, ahol oktat is. „Természetesnek tartom, hogy az edző a szükséges mozgáskoordináció és a technikai kivitelezés pontosítása miatt hozzáér a tanítványhoz” – mondja. „Nem hiszem ugyanis, hogy csak szóban el lehet magyarázni azt, hogy hogyan kell lépésről lépésre, majd folyamatában végrehajtani egy új technikát. Azt először be kell mutatnia az edzőnek, utána lépésekre, illetve fogásokra bontva el kell magyaráznia, majd az első kísérletek során a megfelelő helyre igazítva fizikailag is segítenie kell a végtagok és a test helyes mozgását.”
Sípos Dániel véleménye szerint ez azért is kritikus fontosságú, mert ha egy technika már az elején, alapjaiban rosszul kondicionálódik, akkor a végeredmény is rossz lesz, ráadásul a helytelen végrehajtás sérülésveszélyes.
Aki azt mondja, hogy ez lehetséges fizikai kontaktus nélkül, annak fogalma sincs ezekről a dolgokról – hangsúlyozza az edző, aki egyébként megérti azokat a szülőket, akik érzékenyebbek erre a témára a hírek hallatán. Szerinte azonban hiba lenne általánosítani, hiszen a tanár-tanítvány kapcsolatban fontos a bizalom. “Ha a testnevelésóra keretein belül egy évtizedek óta pályáján lévő, elhivatott férfi tanár egy gerendagyakorlaton hozzáér egy tizenöt éves lányhoz a technikai pontosítás és sérülés kockázatának csökkentése miatt, az nem elítélendő, hanem teljesen természetes, sőt szakmailag elvárt dolog” – magyarázza a szakember, aki azt javasolta, hogy amikor edzőt választunk, nézzünk utána az illetőnek. „Ha megfelelőnek értékeltük, majd beírattuk hozzá a gyermekünket, akkor egy feltételek nélküli bizalmi viszonyt fogunk létesíteni, aminek a határait egyik fél sem lépheti át. Mert amint ez megtörténik, akkor abban a pillanatban véget ér a fejlődés. Tehát, ha egy edző például a gyermekünk lábához vagy csípőjéhez ér, akkor bízni kell benne, hogy azért teszi, hogy megfelelően adja át a tudást a gyerekünknek, így ő sikeres legyen, versenyt nyerjen, és ezáltal öregbítse az edző szakmai hírnevét. Nem pedig azért, hogy a beteg hajlamai miatt börtönbe kerüljön.”
Természetesen ha mégis gyanú merülne fel bennünk, akkor beszéljünk vele, illetve a felettesével – és persze elsősorban a gyerekünkkel.
Érzelmileg is biztonságos tesiórák
Az intim zónánkba csak azokat az embereket engedjük be, akik közel állnak hozzánk, gyermekeinknek pedig kiskoruktól fogva azt tanítjuk, hogy a testük az övék. A testnevelésóra azonban speciális terep. Mivel lehet érzelmileg is biztonságossá tenni ezeket a foglalkozásokat? – tettük fel a kérdést Zádori-Gyapjas Zita tanácsadó szakpszichológus, gyermek-, serdülő- és felnőtt-EMDR practitioner és relaxációs gyakorlatvezetőnek.
Fotó: Getty
„Ha kikerülhetetlen a testi érintés, akkor törekedjünk arra, hogy semleges felületeket érintsünk, például a vállakat vagy a felkart. A gyakorlatok során a tanárnak érdemes pontról-pontra elmondania, hogy mi fog történni a feladat alatt, és arról is érdemes előre tájékoztatni a diákokat, hogy segítő szándékkal melyik testrészükhöz fog hozzáérni. Fontos az is, hogy a diákok kollektíven beleegyezzenek mind a gyakorlatba, mind pedig az érintésbe” – hívja fel a figyelmet a szakember.
Zádori-Gyapjas Zita ugyanakkor hozzátette, hogy testnevelésórán olyan, a testi épséget veszélyeztető helyzetek is kialakulhatnak, amikor nincs idő szólni, vagy a diákok beleegyezését kérni. Ilyenkor is fontos azonban, hogy utólag megbeszéljék a történteket, így az nem marad kellemetlen élmény. „Nem vagyunk egyformán ügyesek, és ugyanolyan okosak minden tantárgyból. Szerintem pont a testnevelésóra az, amikor nagyon oda kell figyelni ezekre az érintésekre, mivel a diákok könnyen félreérthetik akár azt is, hogy egy társuk több segítséget igényel, mint ők” – tette hozzá szakértő.
A pedagógus részéről a „Sajnálom, de ahhoz, hogy biztonságosan megcsináld a gyakorlatot, meg kellett fognom a derekadat. Hogy élted ezt meg?” – kérdés jó módja lehet annak, hogy megbeszéljék a történteket.
Kapcsolódó cikkek
