Mindig vannak újabb és újabb előadók, zenék, új kedvelt dalok, de sokak szívének a legkedvesebbek azok, amiket tinédzserkorukban is kedveltek. Ahogy a Psychology Today cikke írja, ennek az oka nem feltétlenül csak a nosztalgia.
A portál alapján az idegtudósok szerint a zene igazán erős nyomot tud hagyni a memóriában. Elég csak felidézned egy dalt, ami képes arra, hogy hirtelen visszarepítsen egy olyan napba vagy időpontba, ami különleges valamiért a számodra. Lehet éppen pont a 10-30 éves korod közötti időszakból?
A kutatók ezt az időszakot nevezik angolul „reminiscence bump”-nak, – amit magyarul nagyjából emlékezeti kiugrásnak lehetne fordítani –, mert ez az az időszak, amiből aránytalanul sok emléket idézünk fel életünk más időszakaihoz képest. Egy 2020-ban készült tanulmányban a kutatók több mint 400, 18 és 82 éves kor közötti embert kértek arra, hogy értékeljenek az 1950-2015 közötti slágerlistákon szereplő dalokat. Következetesen úgy találták, hogy az emberek leginkább azokra a dalokra emlékeztek, amelyek a 10 és 30 éves koruk közötti időszakban voltak népszerűek. Továbbá ezek voltak azok a dalok, amelyek a legtöbb emléket idézték fel a számukra.
De mi lehet ennek az oka? Egyes kutatók szerint ez azért lehet, mert ezekben az években sok olyan fontos pillanatot élünk át, amelyek segítenek meghatározni, hogy kik is vagyunk. A tinédzser évek nagyon fontosak a függetlenségünk és a személyes identitásunk alakulásában, fejlesztésében. Emellett ebben az időszakban a testünkben és az agyunkban is számos változás zajlik – ez a pubertáskorral kezdődik, és nagyjából a fiatal felnőttkorig tart. Így elképzelhető, hogy az ebből az időszakból származó emlékeink különösen kiemelkedőek lehetnek, mert az életünk fontos pillanatait képviselik, amikor azzá válunk, akik vagyunk.
Azonban ahogy a portál is írja, mások rámutattak arra, hogy ez nem magyarázza meg teljesen ezt a jelenséget, mert még a hétköznapi, mindennapi eseményekre is jobban emlékezünk ebből az időből, nem csupán a meghatározó pillanatokra. Egyes kutatók ehelyett azt sugallják, hogy a serdülőkor érzékeny időszak az agy gyors fejlődésében, különösen a memória területén, ami különösen érzékeny az új információ befogadására. Ebbe pedig beletartozhat például a ballagás napja, vagy egy kedvelt album minden dalának a dalszövege, annak ellenére, hogy gyakorlatias készségek szempontjából nincs különösen jelentősége.
A kutatók bizonyítékot találtak ennek az elméletnek az alátámasztására egy tanulmányban, amelyben olyan tinédzsereket és felnőtteket vizsgáltak, akiket egy egyszerű játékra kértek fel. Később pedig arra, hogy emlékezzenek a játék részleteire, miközben az agyukat fMRI-képalkotással vizsgálták. A tinédzserek nemcsak hogy több részletre emlékeztek a játékról, de az agyuk hippokampusz nevű része (ami a leginkább részt vesz az emlékek kialakításában) különösen aktív volt a vizsgálat során – míg a felnőtteknél ez kevésbé volt így. Ez arra utal, hogy a hippokampusz megerősítheti a kamaszkorban szerzett tanulási tapasztalatokat, és esetleg különösen emlékezetessé is teheti ezeket.
Kapcsolódó cikkek
