A családi pótlék a tankötelezettség teljes időtartamára 16 éves korig jár, illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét. A gyermek leérettségizésével nem jár tovább a családi pótlék, sőt a családi adókedvezmény sem. Az érettségi megszerzése után, a tanév végéig folyósítják a családi pótlékot, azaz június végéig.
Ha a gyerek tovább tanul egyetemen, akkor sem jár már a családi pótlék, de őket mégis figyelembe veszik az eltartottak között. Ez azt jelenti, hogy ha a családban vannak más, még jogosult gyermekellátásra, akkor a szülők kérvényezhetik, hogy az egyetemista diákot is számítsák bele az eltartottak körébe. Így a család magasabb összeget kaphat. Ezt azonban nem automatikusan jár, hanem az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával és a megfelelő kérvény benyújtásával két hónapra visszamenőlegesen lehet igényelni, hívja fel a figyelmet a Világgazdaság.
Más a helyzet, ha a fiatal nem egyetemen folytatja tanulmányai, hanem szakképzésben vesz részt, ismét közoktatási intézmény nappali tagozatán. Ebben az esetben a szülők jogosultak a családi pótlékra annak a tanévnek a végéig, amikor a gyermek betölti a huszadik életévét. Ugyanakkor ezt sem automatikusan kapják meg a családok, hanem az érettségi megszerzését követően kérvényezniük kell.
A családi pótlék összege 2008 óta változatlan, és függ attól, hány gyermeket nevelnek a családban, valamint attól is, hogy egyedülálló a szülő vagy sem.
Kapcsolódó cikkek
