Míg régen a szülők azzal riogatták gyerekeiket fél óra mesenézés után, hogy be fogja szippantani őket a tévé, mostanra a közösségi média, az instant üzenetek és az online játékok valódi veszélyei miatt szakemberek kongatják a vészharagot világszerte. Az adatokat nézve valóban nagy a baj: az óvodások 85 százaléka naponta használ okoseszközöket, minden harmadik gyereknek pedig már iskolás kora előtt saját mobilja, tabletje van. Ennek folyamányaként a fiatalok közel fele közösségi médiafüggő, amire viszont már felülről igyekeznek megoldást találni: Görögország például a 16 éven aluliaknak várhatóan néhány héten belül betiltja a közösségi média használatát, de több európai uniós országban is napirenden van ez a kérdés – hangzott el a Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan Tudás sorozatának legújabb, a digitális függőségekről tartott kerekasztal-beszélgetésén.
A digitális addiktológiai jelenségeket vitatták meg a CEU kerekasztal-beszélgetésén.
A digitális függőség 6 tünete
Szülőként mindannyian ismerjük az érzést, amikor az online térrel versengve meg kell küzdenünk a gyerek figyelméért, de mikortól is számít függőségnek a kütyüzés? A telefonozás, videójátékozás már kórosnak számít, ha
- az egész napot, a gondolkodásmódot, a társas kapcsolatokat is meghatározza;
- egyre több és egyre extrémebb ingert igényel;
- a hangulat- és érzelemszabályozásban is részt vesz. (Ezért veszélyes például, ha már csecsemőkortól megnyugtatásra használják a telefont, hiszen ezzel azt érik el, hogy a gyerek később sem emberekhez, hanem eszközökhöz fog kötődni, azoktól várja a segítséget.)
- Néha csökken, aztán időről időre újra megugrik a mértéke;
- elvonási tünetek – szorongás, álmatlanság, ingerlékenyég – jelentkeznek, ha épp nincs kéznél az eszköz;
- társas problémákat idéz elő (veszekedés, ingerlékenység).
„Több százezer kétségbeesett szülőtársam nevében kérdezem: mit tegyünk, hogy visszakapjuk a gyerekeinket?”
– tette fel a kérdést egy férfi a közönség soraiból. Válaszként a jelen lévő szakértőktől számos javaslat hangzott el, amelyek egy része gyakorlatilag bármelyik családban betartható, ha megvan az elhatározás.
Így szabj gátat a függőségnek
- 3 éves kor alatt a gyerek egyáltalán ne nézzen képernyőt, 8 éves koráig pedig ne adj önálló használatra telefont! Kisgyermekkorban az agy még plasztikus, így szinte biztosan be fogja szippantani az ingergazdag digitális világ!
- Ahogy növekszik, vond be a szabályok kialakításába, és közösen készítsetek egy eszközhasználati tervet vagy digitális házirendet, akár már 6 éves korától! (Hol, mikor, mennyit lehet használni.) Így egészséges viszonyt fog tudni kialakítani az okoseszközökkel, a képernyőkkel.
- Ne csak a képernyőidőben korlátozd! Ha rövidebb ideig fogyaszt kifejezetten káros tartalmakat, az legalább annyira rossz! Vessétek be a technikai korlátozás lehetőségeit! Telepítsetek szűrő szoftvereket a telefonjára!
- Szülőként óriási felelősséged van! Minden negyedik felnőtt okostelefonfüggő, a gyerekek pedig a szüleiken keresztül szocializálódnak. Mutass jó példát és lehetőség szerint ne legyen állandóan a kezedben a telefon, mert a gyerek utánozni fog!
Töltsetek együtt minél több minőségi időt, ezalatt pedig ne legyen melletted a telefonod! Ha ugyanis a közeledben van, máris meg fogod osztani a figyelmedet a gyereked és a mobilod között, ezzel pedig már egészen kicsi korától társas-érzelmi nehézségeket okozhatsz neki. A közös családi élményeket ne törje meg a képernyő!
- Szervezzetek izgalmas programokat, amik versenyre kelhetnek az online térrel! Kiránduljatok, játsszatok, beszélgessetek, meséljetek, éljetek meg közösen új élményeket!
- Amennyi időt naponta a képernyő előtt ül, legalább annyit töltsön valódi tevékenységgel is, például sportoljon!
- A telefon ne az emberi kapcsolok pótléka, csupán egy eszköz legyen! Használjátok ki az előnyeit – igen, a közösségi médiának is lehetnek – de ne legyen egyértelmű, hogy mindig kézben van!
- 14 éves kor alatt semmilyen közösségi oldalakra ne regisztráljon! Ha megteszi, olyan tartalmakhoz juthat, amelyek károsan hathatnak a mentális egészségére. A 7-12 évesek nagy része úgy regisztrál ezekre a platformokra, hogy korábbi születési évet ad meg, így pedig olyan tartalmakat is láthatnak, ami az életkoruknak egyáltalán nem megfelelő.
- Kisebb gyerekekkel az együtt látott családi filmet, nagyobbakkal pedig az online tér veszélyeit időről időre beszéljétek meg közösen! A fiatalok 17 százaléka automatikusan visszajelöli például a közösségi térben az őt bejelölő ismeretlent, ahol viszont van szülői kontroll és közös gondolkodás, ott csak 3 százalékuk.
- Jelöljetek ki telefonmentes övezeteket! Ez lehet az étkezőasztal, a fürdőszoba, a hálószoba, de legalább az ágy.
- Szerezzetek be ébresztőórát, ne a mobiljához nyúljon először ébredéskor!
- Tartsatok képernyőmentes időt: lefekvés előtt és felkelés után egy óráig ne vedd a kezedbe a telefont, és erre ösztönözd a gyermeked is!
- Kapcsoljátok ki az értesítéseket, töröld az alkalmazásokat, amik semmire sem jók!
- Ha túlnő rajtatok a probléma, kérjetek segítséget! A függőségek kezelésében óriási szerepe van a közösségi terápiáknak, a sorstársaknak ugyanis gyógyító erejük van, és ezt a módszert már gyerekeknél is sikeresen alkalmazzák. Olyan is van, hogy egy-egy kisebb, fiatalokból álló csoport elhatározza, hogy időnként digitális detoxot tart.
- Próbáld megérteni, mi állhat a függőség hátterében! Mit helyettesít gyermeked számára a telefon.
A Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő konferenciája pedagógusoknak és szülőknek.
Fontos még
Amellett, hogy biztosítod a fizikai létfenntartását, igyekezz a gyerek 3 fontos mentális szükségletét is kielégíteni a digitális világgal szemben:
- autonómia: a döntések szabadsága magabiztosságot ad, a telefonfüggés pedig gátolja ebben;
- kompetencia: hatékonyság és sikerélmény megélése;
- kapcsolódás: másikhoz (szülőhöz, testvérhez) való biztonságos érzelmi kötődés.
Ha ezek közül akár egy is hiányzik, sokkal valószínűbb, hogy szorongó lesz, mert nem érzi biztonságban magát, és könnyebben ráfügg valamilyen digitális kütyüre is.
Minden válasz ott van a zsebünkben, ezért is olyan nehéz
Hogy megértsük, milyen jelenségek állnak a digitális függőség hátterében, fontos tisztában lenni azzal, hogy a külső tényezők mennyire befolyásolják a gyerekek fejlődését. Az agy szerkezete is ehhez adaptálódik, a mostanra mérhetetlenül sok információ teljesen más feldolgozási képességet igényel. Érdekes és egyúttal elgondolkodtató adat, hogy a mai gyerekeket nagyjából 15 ezerszer annyi inger éri napi szinten, mint a nagyszüleiket két generációval ezelőtt. Ez az oka annak, is, hogy amikor az iskolában elveszik a gyerekektől a telefonjukat, az ingerhiány miatt mocorogni kezdenek, fizikai elvonási tüneteik teszik szinte lehetetlenné a koncentrálást, a tanulást. Mivel mostanra gyakorlatilag bármilyen információ egy pillanat alatt elérhető, az emberek is megváltoztak. Korábban az iskolakezdéssel kinyílt a világ, most éppen az ellenkezője történik: hirtelen információhiányos környezetbe csöppennek a gyerekek, ahogy beülnek az iskolapadba.
Grafika a Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő konfereciáján.
A The common sense census 2025 munkacímű amerikai kutatás eredményei már a Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő konferenciáján hangzottak el. Eszerint gyorsuló ütemben növekszik a gyerekek digitális tartalomfogyasztása. 2 éves kor alatt – gyakorlatilag már születéstől fogva – napi egy órát, 2-4 évesen két órát, 5-8 évesen már közel négy órát töltenek a gyerekek naponta az online térben, és egyre több időt fordítanak rövid videókra, digitális játékokra, saját eszközt pedig átlagosan 9 évesen kapnak – ismertette Dr. Lábadi Beatrix. A Pécsi Tudományegyetem tanára hozzátette: a hazai statisztikai adatok sem sokkal megnyugtatóbbak. Eszerint
a magyar egyévesek már napi fél órát ülnek a rajzfilmek előtt, másfél évesen pedig már 47 százalékuk használ naponta digitális eszközöket – tabletet vagy telefont – átlag napi másfél órát. Három évesen már naponta 2 órát ülnek különféle képernyők előtt, pedig ebben az életkorban már napi 30 perc képernyőidő is jelentősen ronthatja a mentális egészséget, így az agy fejlődését is. A kamaszok már napi 6-7 órát töltenek képernyő előtt, tehát átlagosan heti két napjuk az online térben zajlik.
Egyre korábban kezdik tehát használni az okoseszközöket, pedig kisgyermekkorban sokkal könnyebben válik ez függőséggé. Biztonságos kötődés és érzelmi jólét – ezek teremtik meg azt a biztonságos környezetet a gyermek számára, amiben fejlődni képes. Ebbe tromfol bele a digitális világ, ezért fontos, hogy az első években ezt ne engedjük – fogalmazott Dr. Pogány Ákos. Az ELTE etológia tanszékének viselkedésökológusa szerint mivel az extrém sok kütyüzés autisztikus tüneteket válthat ki, emiatt ugrott meg mostanában a téves diagnózisok száma is.
Pelle Veronika: Sok szülő félti gyerekét az online zaklatástól.
Később, kamaszkorban a netfüggőség a romló iskolai teljesítményben, evés-vagy alvászavarban, sőt akár abban is jelentkezhet, hogy a kortárs kapcsolatait nem képes úgy megélni, mint korábban – sorolta a következményeket Pelle Veronika. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatudatosság-szakértője a szülők aggodalmaira is kitért: online zaklatástól, a szexuális tartalmú üzenetektől féltik gyermekeiket, illetve a személyes adatok védelmét is kifejezetten fontosnak tartják.
Ami még segíthet
Az NMHH témában indított weboldalán szakértők járják körbe a gyermeknevelés médiafogyasztással összefüggő aktuális és fontos témáit, melyek mindannyiunkat új kihívások elé állítanak. A portál egyúttal segít abban is, hogy jobban tudjunk a gyerekeinkhez kapcsolódni.
Az „Aktív Iskola” a Magyar Diáksport Szövetség által indított mozgásösztönző program általános és középiskolák részére. Mostanra 606 iskola csatlakozott, így több mint 183 ezer diák vehet részt olyan programokon, amelyek a testi és lelki fejlődésükben óriási szerepet játszanak, egyúttal segítenek abban is, hogy az eddiginél kevesebb időt töltsenek az online térben.
Kapcsolódó cikkek
