Kép: Getty Images
Évente kétszer állítjuk át az óráinkat: tavasszal egy órával előre, ősszel pedig egy órával visszaállítjuk az órákat. Ennek eredetileg az a célja, hogy jobban kihasználjuk a természetes fényt és így energiát spóroljunk meg. Télen a reggeli sötétséget igyekszünk így csökkenteni. Az előnyök azonban mostanra eltörpülnek a hátrányokhoz képest. Az évi kétszeri óraátállítás ugyanis sokakat megvisel: csecsemőket, gyerekeket, időseket, szervi betegségekkel küzdőket és azokat is, akik alvászavaroktól szenvednek. Néhány napig, de akár egy hétig is éreztetheti negatív hatását.
Gyakori panasz a fejfájás, akár migrénes is, a koncentráció csökkenése. Felboríthatja az alvásunkat, hiszen a cirkadián ritmusunkra is kihat: nehezebben alszunk el, kialvatlanabbak lehetünk. Az alvásritmus változása a hangulatra is hatással van, sőt, a szív-és érrendszeri problémákra is.
Az utóbbi években egyre több országban került napirendre az óraátállítás eltörlése. Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a megszüntetését, de a tagállamoknak el kell dönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják állandó időzónának. Egyelőre azonban marad az évi kétszeri óraátállítás.
Hogyan előzhetjük meg a kellemetlenségeket?
Segíthet, ha megpróbáljuk hozzászoktatni magunkat és már az óraátállítás előtti napokban fél órával korábban kelünk fel. A reggeli friss levegő és mozgás is segíthet, valamint ha úgy általában is sportolunk, naponta sétálunk.
Idén október 27-én kell egy órával visszaállítani az óráinkat.
Kapcsolódó cikkek
