
(Kép forrása: Getty Images)
A döntő többség gond nélkül tud fűteni
Az Egyensúly Intézet friss szegénységkutatás alapján a magyarok nagyjából 70 százaléka gond nélkül tudja fűteni otthonát, és rendszeresen megengedheti magának a hús vagy hal fogyasztását, ami közel tíz százalékpontos javulás 2023 végéhez képest. Eközben a pénzügyi biztonság tekintetében is javulás tapasztalható: tavaly óta több mint kétszeresére, 6-ról 14 százalékra emelkedett azok aránya, akik háztartásuk bevételének növekedésére számítanak – írja az Egyensúly Intézet friss, 2025-ös szegénységkutatásában.
A felmérés szerint mindeközben a megélhetés költségei is érezhetően emelkedtek, az átlagosnak tartott vagy annál magasabb életszínvonalat azonban egyre kevesebben képesek elérni. A magyarok csaknem fele (47 százalék) nem tud minden alapvető kiadást biztonsággal kezelni, legyen szó a fűtésről, a rendszeres húsfogyasztásról vagy egy nagyobb összegű váratlan kiadásról, és körülbelül 800 ezer ember él súlyos anyagi nélkülözésben.
Minden harmadik magyarnak gondot jelentenek egy hirtelen 100 ezres kiadás
A kutatás szerint a magyarok 35 százalékának gondot okozna egy 100 ezer forintos, váratlan kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 29 százaléka azonban arról számolt be, hogy nem lenne képes megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással, míg 33 százalék saját bevallása szerint gond nélkül ki tudná fizetni egy ekkora hirtelen kiadást.
A megkérdezettek kétharmada (66 százalék) arra számít, hogy háztartása bevétele nem fog változni, miközben 14 százalék a növekedés, ugyancsak 14 százalék pedig a kevesebb bevétellel számol a következő három hónapban.
Átlagos élet: havi nettó 500 ezer, gondtalan: nettó 700 ezer forint
Az Egyensúly Intézet arra is rákérdezett, hogy mekkora összegre van szükség a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A megkérdezettek elmondása alapján egy átlagos magyar nettó 300 ezer forintot tart szükségesnek a szűkös megélhetéshez, 500 ezer forintot az átlagos, míg 700 ezer forintot a gondtalan életszínvonal fenntartásához.
A kutatás szerint a magyarok közel fele (45 százalék) 300 ezer forintnál kevesebb jövedelemből gazdálkodik. Ez azt jelenti, hogy házastársi vagy rokoni támogatás híján minden második válaszadó nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges összeget. További 44 százaléknyian a szűkös és az átlagos megélhetési szint közé sorolhatók – vagyis ők számoltak be arról, hogy 300 és 500 ezer forint közötti bevétellel rendelkeznek.