Kép: Getty Images
Érzékenyek a túlterheltségre
A mai fiatalok életében a bizonytalanság szinte természetes állapot. Egy friss Z generáció jövőképét vizsgáló kutatás szerint, melyet a Károli Gáspár Református Egyetem végzős szociológus hallgatói készítettek, a 18–25 éves fiatalok számára a lakhatási, politikai és gazdasági bizonytalanság mindennapos tapasztalat, miközben a munkában egyre inkább a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a mentális jóllétet keresik.
Ezek a tendenciák nemcsak a fiatalokat érintik közvetlenül, hanem azokat a vezetőket is, akik ma az iskolákban és a vállalatoknál formálják a következő generációt. De vajon beszél-e egymással ez a két világ? És tanulnak-e egymástól azok, akik a fiatalok neveléséért és foglalkoztatásáért felelősek?
Erre a kérdésre keres választ a Hősök Tere Alapítvány új kezdeményezése, a Hősök Tere Tandem Program, amely iskolaigazgatókat és cégvezetőket párosít össze, hogy strukturált, őszinte párbeszédben segítsék egymást a jövő generációval kapcsolatos vezetői döntésekben. A Hősök Tere Company által szervezett üzleti reggelin Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus ismertette a Z generációról készült legfrissebb kutatás eredményeit, amelyek világossá tették: a fiatalok bizonytalanabb, de tudatosabb generációként lépnek a felnőtt élet küszöbére, és ehhez újfajta vezetői gondolkodásra van szükség mind az oktatásban, mind az üzleti szférában.
A Z generáció egyszerre sérülékeny és tudatos
A kutatás szerint a fiatalok jövőhöz való viszonyát erősen meghatározza az anyagi és egzisztenciális bizonytalanság, a lakhatási nehézségek, a politikai környezet kiszámíthatatlansága és a klímaváltozás. Mindezek hatására óvatosabbak és kevésbé optimisták a korábbi generációknál, ugyanakkor sokkal tudatosabban gondolkodnak a saját életútjukról.
A Z generáció számára egyszerre kiemelt érték az autonómia és az önmegvalósítás, valamint a biztonság, a stabilitás és a mentális jóllét. A fiatalok pragmatikusan közelítenek a tanuláshoz és a karrierhez: továbbtanulási döntéseiknél a saját érdeklődés, a várható jövedelem és az egyéni képességek illeszkedése fontosabb, mint az egyetem presztízse, a diploma pedig sokuk szemében inkább eszköz, mint önmagáért való cél.
A munkavállalásnál elsődleges szemponttá vált a fizetés, a kiszámítható működés, a rugalmas munkarend és a támogató munkahelyi környezet. Érzékenyek a túlterhelésre, és nem ragaszkodnak mereven ahhoz, hogy a tanult szakmájukban helyezkedjenek el. A családalapítás kérdésében is az óvatosság dominál: a többség csak akkor tartja reálisnak ezt a lépést, ha stabil megélhetési feltételek adottak.
A jövőről szóló párbeszéd ugyanakkor beszűkült: a fiatalok elsősorban barátaikkal és családtagjaikkal beszélik meg terveiket, miközben a tanárok és mentorok szerepe visszaszorulóban van, ami a formális iránymutatás csökkenésére és a személyes támogatás iránti növekvő igényre utal. A digitalizációt alapvetően pozitívan értékelik – főként az információszerzés, az ügyintézés és az időhatékonyság miatt –, miközben politikailag tájékozottak, de bizalmatlanok a hagyományos intézményekkel szemben, és inkább issue-alapú, online vagy alternatív társadalmi részvételi formákat választanak.
Összességében egy olyan generáció képe rajzolódik ki, amely egyszerre terhelt bizonytalanságokkal és erős belső iránytűvel. És amely új típusú válaszokat vár az oktatás és a munka világától.
Kapcsolódó cikkek
