Arra például, hogy miért sírhat egy baba, szinte mindenkinek van ötlete amit nem is fél megosztani: fázik, éhes, rosszul fogod, melege van. És ha épp első babájával pár hetes/hónapos újdonsült szülőként találkozunk a kéretlen tanácsokkal, véleményekkel, akkor szinte biztos, hogy nem tudunk csakúgy átlépni felettük. A „jó” hír az, hogy ezek a tanácsok nem maradnak abba attól, hogy a gyerek egyre nagyobb, a szülő egyre rutinosabb vagy épp már a harmadik gyerekét tologatja. Persze sok tanácson nevetni is lehet(ne), nem csak bosszankodni, de ehhez nagy magabiztosságra vagy némi távolságra van szükség.
Íme, egy olyan válogatás a legelképesztőbb kéretlen tanácsokból, amelyet szülők osztottak meg a Twitteren.
Harapd meg te is
“Az apósom azt javasolta, hogy amikor a babám szoptatás közben megharap, harapjam vissza, hogy megleckéztessem” – írja egy anya.
Rutin! Milyen rutin?
“A gyerekeknek rutinra van szükségük. Később ugyanő: rutin? De látni akarjuk őket! Tegyük félre most a rutint.”
Megérzések
“A leghaszontalanabb dolog, amit egy szülőnek (különösen az anyáknak/terhes kismamáknak) mondanak, hogy “bízz a megérzéseidben”. A gyerekvállalás nem adott nekem varázslatos tudást arról, hogyan kell gondoskodni egy babáról. Az “anyai ösztön” mítosza miatt úgy éreztem, hogy én vagyok az egyetlen ember, akit leterhel a gyermeknevelés.”
Vissza fogod sírni
“Ha úgy gondolod most, hogy X dolog nehéz (x-et helyettesítsd azzal, amivel épp küzdesz: szoptatás, alvás, szobatisztaság), akkor majd amikor Y dolog (y, azaz: iskola, kamaszkor, egyetemi jelentkezés, bármi) sokkal nehezebb lesz, vissza fogod sírni X-eket. A leghaszontalanabb megjegyzés, amit valaha hallottam.”
Szülés után fájdalomcsillapítót ne
“Az egyik nővér azt mondta nekem, hogy nem szabad bevennem a felírt fájdalomcsillapítót a császármetszés utáni napon, mert az hatással lesz a babára. … Nem követtem a tanácsát.”
Elalszik magától
“Előbb-utóbb elfárad, és elalszik magától a kiságyában. Nem. Nem, nem alszik el.”
Úgy sem emlékszik rá
“A legrosszabb tanács, amit hallottunk, az, hogy mindegy mit csinálunk, hova megyünk, mert a gyerekek úgyis túl kicsik ahhoz, hogy emlékezzenek rá. Szerintük pedig a fényképek segítenek nekik újra átélni mindent, amit esetleg elfelejtettek. A korai élmények és tapasztalatok formálták őket olyanná, amilyenek most, és ami érdekli őket.
forrás: huffpost.com