A gyermekére így vigyázó anyuka olyan, mint egy helikopter. A kicsi felett köröz szakadatlanul. Ha mi is helikopter-anyukák vagyunk, itt az ideje átgondolni viselkedésünket. Hiperérzékeny társadalomban élünk, ami állandó akcióban és reakcióban tart minket.
Sokszor kell gyorsan és ésszerűen cselekednünk, minden apró részletet ellenőrzés alatt kell tartanunk kommunikációnktól a bankszámlánkig. Ezt az állandó aggódási kényszert kell megpróbálnunk legyőzni, ha önbizalommal teli, független, de a szabályokat ismerő és tisztelő gyermeket és felnőttet szeretnénk nevelni totyogó gyermekünkből.
Hagyjuk, hogy megtegye, amit már tud
Egyedül tud öltözni? Ne öltöztessük fel akkor sem, ha fél órával tovább tart kilépni a lakásajtón. A cipőjét is fel tudja már venni? Várjunk türelmesen, de ne adjuk a lábára. Ne adjunk neki kanalat az ebédhez, ha már tudja használni a villát is. A napi teendők elvégzéséhez számoljunk egy kis extra időt, de tanítsuk és bátorítsuk arra, hogy egyedül tegye meg, amit meg tud tenni. Az első időben dicsérjük meg az önálló munkáért, utána ezek a mozzanatok legyenek teljesen magától értetődőek.
Teremtsünk biztonságos környezetet a kísérletezéshez
Ahelyett, hogy folyamatosan a sarkában lennénk játék közben, alakítsunk ki neki otthon egy biztonságos játszóterületet, ahol folyamatos felügyelet nélkül játszhat. Toljuk a bútorokat szorosan a fal mellé, így nem borulnak fel. Kössük össze a roló lelógó zsinórját, tegyük a játékait elérhető helyre a játszóterületen belül. Toljuk el a bútorokat az ablaktól és távolítsuk el a sérülést okozó tárgyakat.
Ne legyünk a sarkában
Figyeljünk gyermekünkre, felügyeljük a játékát, de ne legyünk két centiméterrel mellette. Ott vagyunk, ha segítségre van szüksége, de ne akarjunk mindenben segíteni. Természetesen felsegítjük, ha elesik, és nem tud egyedül felállni, de ne akarjuk megelőzni a történéseket. Vigyük korának megfelelő játszótérre és hagyjuk, hogy felfedezze a játékokat. Ha elesik, lehet, hogy lehorzsolja a bőrt a térdéről, de ettől még nem törik el a térde. Védjük meg a nagy balesetektől, de ne akarjuk mindentől megóvni.
Minden kisgyermeknek szüksége van negatív tapasztalatokra ahhoz, hogy valamit igazán megtanuljon. Ne aggódjunk, ha gyermekünk hibázik. Az a fontos, hogy a rosszul sikerült feladat ellenére újra és újra érezze szeretetteli támogatásunkat. Így kitartóvá válik, megtanulja, hogy igazi eredményeit és céljait csak elszánt gyakorlással és akaraterővel érheti el.
Buzdítsuk folyamatos tanulásra
Engedjük, hogy egyedül felmásszon és lecsússzon a csúszdán, leugorjon az utolsó előtti lépcsőről. Próbálkozzon egyedül felhúzni a cipzárját akkor is, ha tudjuk, hogy először még nem fog sikerülni. Bátorítsuk korának megfelelő új dolgok megtanulására, és legyünk mi a legnagyobb rajongói, ha sikerrel jár.
Dicsérjük meg minden önálló kezdeményezéséért
Gyermekeink hamar felnőnek. Használjunk ki minden pillanatot és legyünk büszkék gyermekünkre, amikor látjuk, hogyan lesz kisbabánkból önálló személyiségű emberke. Ne felejtsük el dicséretünkkel elhalmozni, ezzel támogathatjuk leginkább az önállósodásban. Gyermekünk fel fog nőni, akár segítjük ebben, akár nem. Ám útmutatásunkkal, támogatásunkkal és megfelelő mértékű segítségünkkel a pici babából egészséges önértékelésű, önálló és életképes felnőtt ember lesz.
További cikkeink anyaság témában:
Kapcsolódó cikkek
