Kutatások is bizonyítják a kütyük negatív hatásait a kicsik idegrendszeri fejlődésére. Sokan a teljes megvonásban hisznek, sokan pedig úgy gondolják, a mértékletes, beszabályozott képernyőidő még akár hasznos is lehet. Vajon mi a jó döntés?
A képernyő és az ember viszonya nagyot változott az elmúlt néhány évtizedben. A mobilfüggőség, a folytonos számítógép használat (legyen az munka, vagy szórakozás) illetve a mértéktelen televíziózás napjainkra aggasztó mértékben elharapódzott. Megváltoztak kommunikációs szokásaink is: a hosszas telefonbeszélgetést a véget nem érő chatelés váltotta fel, s élményeinket sem egy kávé fölött osztjuk már meg egymással, hanem inkább egy kép formájában tesszük közzé a közösségi média felületek valamelyikén. A végtelen és lehetőségekkel teli online tér – habár azt az érzetet kelti, mintha elősegítené kapcsolatteremtésünket – igazából beszorít minket egy aprócska virtuális buborékba, és ha nem figyelünk oda, a hús-vér kapcsolatok megsínylik a folyamatos képernyőbámulást.
Ha nekünk felnőtteknek is nagy kihívás megtalálni az egészséges egyensúlyt az okoseszközök használatában, akkor nem kell meglepődnünk azon, hogy ugyanez a gyerekek számára bizony még nehezebb – már az egészen aprócska gyerekek közt is akadnak képernyőfüggők. De nem is kell függőnek lenni, már alig néhány alkalom után is felfedezhetjük gyermekeinken az okoseszközökkel töltött idő negatív hatásait.
Érdekes videó kering az interneten, amely egy gyerekekkel foglalkozó brit televíziós sorozat egyik kísérletét mutatja be:
A teszt során három, 4 év körüli kislánynak mindenféle megkötés nélkül táblagépet adnak, majd azt vizsgálják, hogyan reagálnak a kicsik különböző ingerekre az eszköz használata közben. Már önmagában az is nagyon meglepő, hogy mindhárom kislány azonnal tudja, hogyan is kell használni egy táblagépet.
A videó konklúziója az, hogy míg táblagépezés közben a három kislány szinte egy szót sem szólt egymáshoz, a készülék elvétele után a szoba mégis hangos kacajokkal és vidám játékkal telt meg, hiszen a lányok szinte azonnal közös játékba kezdtek. Ez a kísérlet remek demonstrációja volt a képernyő előtt töltött idő szociális viszonyokra tett negatív hatására.
Rontja a nyelvi és kognitív fejlődést, alvászavart, túlsúlyt, viselkedési problémákat okozhat
“Számos terület van, amelyet negatívan befolyásol a képernyő előtt töltött idő, ha a szülők ezeknek tudatában vannak, akkor könnyebben tudnak keretet szabni az okoseszközök és a televízió használatának.”
Mire hat a képernyőhasználat?
A 2 évnél fiatalabbak esetén sajnos gyakran megfigyelhető, hogy a túlzott képernyőbámulás jelentősen lerontja a nyelvi és kognitív fejlődést. Ez még olyan esetekben is igaz, amikor a televízió csupán mint háttérzaj van jelen a család életében. A folyamatos zaj ugyanis általános figyelemzavaró tényezővé vált játék, evés vagy akár pihenés közben is.
A mentális és fejlődési problémák (kommunikációs nehézségek, figyelemzavar, szorongás, nagyobb gyerekeknél akár depresszió) mellett komoly fizikai gondokat is okozhat a mértéktelen képernyőbámulás. Különböző látásproblémák, alvászavar, túlsúly is kialakulhat a gyerekeknél. Ezen felül szociális képességekben is komoly lemaradást generálhat a kütyüzés.
A tabletező, mobilozó és tévéző apróságok sajnos jóval kevesebbet mozognak, és gyakran étkezési szokásaik is helytelenek (például csak mesét nézve hajlandóak enni, így nem érzékelik, hogy jóllaktak, s jelentősen többet nasiznak a kelleténél).
A mozgáshiányból kifolyólag nem csak túlsúlyosak lehetnek, de fenn áll a motoros képességek, illetve a kommunikációs és beszédkészség fejlődésének elmaradása is. A fizikai aktivitás ugyanis elengedhetetlen az agy számára ahhoz, hogy megfelelő kapcsolatok épüljenek ki annak sejtjei között? – részletezi az okos eszközök káros hatásait tanulmányában Dr. Nicole Beurkens amerikai pszichológus.
Biztosan megfigyelted már, hogy sokszor a gyerekek hisztivel, nem ritkán dühkitöréssel reagálnak, amikor kikapcsolod a tévét, vagy elveszed a tabletet. A túlzott képernyőhasználat ugyanis viselkedészavarokhoz is vezet, – úgynevezett képernyőfüggőség is létrejöhet,- melyre érdemes szakember bevonásával a lehető leghamarabb reagálni.
Mennyit engedjük kütyüzni a gyereket?
Szakemberek szerint a 2-5 év közöttiek képernyő előtt töltött idejét napi maximum 1 órára kellene korlátozni. Másfél éves kor alatt pedig egyáltalán nem kellene hogy a kicsiket ilyen jellegű ingerek érjék.
Érdemes nekünk, szülőknek kiemelt figyelmet fordítanunk arra, mennyit és mire használják a csemetéink a különböző készülékeket. Figyeljünk arra, hogy mindig korcsoportuknak megfelelő tartalmak érjék őket, használjuk a különböző szülői felügyeleti applikációkat és opciókat, így gondoskodva a biztonságos internethasználatról. S persze szabjunk határokat a képernyő előtt töltött időnek. Az esti mesenézést váltsuk ki inkább meseolvasással, a személyes jelenlétet, odafigyelést és a szülők történetmesélését semmi sem pótolhatja. A virtuális játékapplikációk helyett pedig inkább oktató jellegű programokat töltsünk le a kicsiknek.
Arra is oda kell figyelni, hogy ne használjuk a táblagépet jutalmazásra vagy ellenkezőleg, annak megvonását se alkalmazzuk büntetésképpen (ugyanez vonatkozik természetesen a tévére és a számítógépre, mobiltelefonra is ), ezzel ugyanis rossz beidegződéseket váltunk ki a kicsikből. Ami pedig talán a legfontosabb: mi magunk is figyeljünk oda kütyühasználati szokásainkra, és járjunk jó példával gyermekeink előtt. Ahogy oly sok minden másban is, a szülői minta ebben az esetben is éppolyan “ragadós”, így ha egész nap a tenyerünkbe tapadt mobiltelefonnal élünk, ne csodálkozzunk, ha gyermekeinknek sem lesz egészséges a viszonya a különböző technikai vívmányokhoz.
Kapcsolódó cikkeink:
- A tabletező kisgyerekek később kezdenek beszélni
- A képernyő előtt töltött idő és a fejlődés
- A képernyő nyomot hagy a gyerekek agymintázatában
Kapcsolódó cikkek
