Bizonyos problémákat vagy nehézségeket biztosra vehetünk, hogy idővel kinő a gyerek, vagy másképpen fogalmazva elsajátítja, ilyen például az ágyba pisilés, a válogatósság vagy a dühroham. De mi a helyzet az olyan érzékszervi furcsaságokkal, mint például bizonyos textúrájú ételek elutasítása vagy, hogy túl hangosak számára egyes zajok, vagy az, ha nagyon zavarja, hogy címkés a pulcsija.
“Kisgyermekkorban sok szülő tapasztal a gyermekénél szenzoros zavart, érzékszervi feldolgozási problémát” – mondta a romper.com-nak Lori Caplan-Colon, logopédus. “Hangos zaj, erős fény, bizonyos szag vagy akár az étkezés rendkívüli magatartást vált ki a gyermekben. Ennek oka, hogy a kisgyermek agya nem megfelelően tudja feldolgozni a külső ingereket. Ez félelemhez, frusztrációhoz, túlterheltséghez vezethet.”
Az érzékszervi zavar a gyermek öt érzékérének – szaglás, látás, érintés, ízlelés, hallás – egyikére vagy többre is befolyással lehet. Ez minden gyermeknél más, sőt még ugyanazon gyerek esetében is más és más módon jelentkezhet. Az érzékszervi problémák befolyásolhatják a gyermek egyensúlyérzékét, a tértudatot, az érzelmeket és még sok minden mást.
- Kapcsolódó: Szenzoros integrációs zavar: tünetek és kezelés
Sarah Appleman, gyermek-terapeuta a lapnak elmondta, hogy az érzékszerveinket arra használjuk, hogy az agyunk tisztában legyen valamilyen külső hatással és képes legyen reagálni rá. “Az érzékszervi feldolgozás az a képesség, hogy a környezetből jövő információkat megfelelően tudjuk értelmezni. Azok a gyerekek, akinek érzékszervi feldolgozási problémájuk van, nem tudják végig vinni ezt a folyamatot, mert az agyuk félremagyarázza a bejövő ingereket.” Hogy pontosan ennek mi az oka, az máig tisztázatlan, vannak tudósok, aki szerint genetikai okai vannak, míg mások szerint inkább környezeti. Míg más kutatók szerint mindez azért van, mert a gyerek még kicsi.
A kérdés, hogy kinőheti-e a gyerekünk ha szenzoros integrációs zavara van. A válasz összetett. A kevésbé súlyos esetekben az érzékszervi túlterhelést az éretlen szenzoros feldolgozás okozza, azaz, a gyerek érésével, idegrendszerének érésével ez az állapot elmúlhat, kinőhető. Az esetek többségében azonban olyan megküzdési stratégiákat érdemes a gyereknek megtanulnia, amelyekkel enyhíthetők a stimulációra adott válaszuk.
“Az esetek nagy részében a gyermekek megtanulják kezelni a helyzetet, a tünetek és a reakciók enyhébbé válnak, és kevésbé zavarják a gyermek életét” – mondta Dr. Sanam Hafeez neuropszichológus. Persze, ez nem mindig van így, különösen az autizmus spektrumzavarral küzdő gyermekeknél. “Számukra az érzékszervi feldolgozási zavar hosszabb ideig tart, de idővel javulhat is.”
“Az első dolog, amit tehetünk, amikor gyermekünk bármilyen krónikus állapoton megy keresztül, amikor figyelemre és megértésre van szüksége, hogy saját magunkat képezzük” – mondja Hafeez. “A gyermek határainak megértése nagyon fontos az érzékszervi túlterhelés és szorongás megelőzése érdekében. A stressz minimalizálása is fontos, mivel a stressz táplálhatja a problémát, és felerősítheti azt, amit a gyermek már érez.” Éppen ezért, ha ilyesmit tapasztalunk gyermekünknél nagyon fontos, hogy szakemberhez – gyermekorvos, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztő pedagógus – forduljunk.
Kapcsolódó cikkek
