A kisgyerek 18 hónapos kortól kezdve már képes arra, hogy megmossa a kezét. (Az önálló, megfelelő minőségű fogmosás majd csak 6-8 éves korban kivitelezhető.) Közben mi mindent kell csinálnia, gondoljuk csak végig.
A feladat a következő: nyissa ki és zárja el a csapot, szabályozza a vízsugár erősségét, a víz hőmérsékletét, próbálja megfogni a szappant anélkül, hogy kicsúszna a kezéből, és használja a törölközőt. Persze közben folyton-folyvást tanul, tapasztalatokat szerez a tárgyakról, egyre rutinosabbá válik, mozdulatai napról napra összehangoltabbak. S amint egyre jobban belejön az önálló mosdásba, úgy fog egyre inkább érdeklődni az egyes testrészei iránt: felfedezi, hogyan lehet megmosni a fül mögötti területet vagy a lábujjak közét.
Ez egyúttal remek alkalom arra, hogy anya vagy apa bővítse a kis “felfedező” szókincsét. A hónalj, a nyak vagy a könyök mind-mind olyan új szavak, amelyeket éppen a fürdéskor lehet a legkönnyebben megtanulni.A mosdó előtti tevékenységet színezhetjük azzal, hogy rávesszük a testrészek nevének játékos formában történő ismétlésére. Ez a “mondd utánam!” oda-vissza mondóka a gyereknek kedvet csinálhat az egész tisztálkodási “rituáléhoz”, és az anyukát vagy az apukát is elszórakoztatja a szójátékos foglalkozás.
Az természetes, hogy a szülő ne hagyja magára a kis kísérletezőt, legyenek együtt a fürdőszobában. Még akkor se távozzon az anyuka, ha a kicsi már kezdi követelni az önállóságot. Ilyenkor figyelmét irányítsuk másra, és csak maradjunk mellette, hiszen megcsúszhat, a víz hirtelen melegre válthat, és még számtalan veszély leselkedik rá. Véletlenül se ijesztgessük, válasszuk azt a módszert, hogy vele együtt örülünk, hogy nem győzzük dicsérni ügyességét. Gyakran fogalmazzuk meg, hogy itt a fürdőszobában nekünk már alig kell segédkeznünk, lassan tud ő mindent, mi pedig egyre büszkébbek vagyunk rá.
Ne legyünk türelmetlenek. Az egyik gyerek hamarább, a másik később, az egyik gyorsabban, a másik lassabban képes ugyanazt a feladatot elvégezni. Nem egyformák! Temperamentum kérdése is, mikorra mosakodik önállóan a kicsink, de azzal sokat segíthetünk, ha bátorítják őt, s nem szóljuk le, nem kritizálgatjuk, nem elégedetlenkedünk, és soha nem nevetjük ki. Ügyeljünk arra, nehogy kedvét szegjük, nehogy elbátortalanítsuk. Ne feledjük: könnyebb annak a gyereknek, akinek önbizalma van, amit bizony mi táplálunk.
Feltétlenül szükséges, hogy ezek a fürdőszobai “randevúk” rendszeressé váljanak, hogy készüljön rá, hogy várja.
Ne feledjük: a jelenlétünk a fontos, de ne fontoskodjuk túl a helyzetet, más dolog segédkezni, és más dolog mindent megcsinálni a gyerek helyett. Hagyjuk, hogy maga fedezze fel, könnyebb-e a fésűvel fésülködni, mint a kefével vagy miként lehet szárazra törölni a kezet, az arcot, a nyakat. Ahelyett, hogy kinyitnánk a csapot, kérjük meg, hogy állítsa be ő a megfelelő hőmérsékletet. Ha a kicsink a segítségünket kéri, tanácsokkal irányítsuk. Így az lesz a benyomása, hogy egyedül oldotta meg a problémát, erősödik az önbizalma.
III.évf./3.sz.
Forrás: Baba Magazin
Kapcsolódó cikkek
