Kisgyerek

Ezt soha ne mondd a gyerekednek!

Nemcsak a fenyegetéssel, a szeretet megvonásával való ijesztgetéssel vagy a megalázással árthatunk a gyermekünknek, de néhány sokkal gyakoribb mondattal is.
2019. Szeptember 29.
Amit inkább ne mondjunk a gyereknek... Fotó:iStock

Rossz gyerek vagy!

Időnként, a legsötétebb pillanatokban, minden szülőnek átfut az agyán a gondolat, hogy a gyermeke valóban rossz, tele negatív tulajdonságokkal, akinél semmilyen módszer nem használ. És bizony az is eszünkbe juthat, hogy ezt meg is mondjuk neki. Valójában azonban a gyerekek számtalan ok miatt rosszalkodhatnak, és valószínűleg az nincs közöttük, hogy gyűlölettel teli emberek lennének. Ha azonban állandóan azt mondják nekik, hogy ők rosszak, egy idő után el is hiszik ezt magukról, aminek súlyos következményei lehetnek. Sokkal jobb módszer, ha nem a gyereket, hanem magát a viselkedést minősítjük, a gyereket pedig megerősítjük abban, hogy ő képes jól dönteni és cselekedni. Még jobban járunk, ha a helytelen viselkedés helyett a helyesre koncentrálunk, és ezek miatt dicsérjük meg a gyereket, amikor csak tehetjük!

…vagy különben…

Mindenkinél eljöhet az a pillanat, amikor valami tényleg hatásossal fenyegeti meg a gyermekét, annak reményében, hogy ennek hatására abbahagyja az idegesítő viselkedést. A legtöbb ilyen fenyegetés azonban közel sem reális, és a szülőket is inkább a harag vezérli. Koncentráljunk inkább a “természetes”, logikus következményekre és beszéljünk nyugodt hangon!

Ne legyél már olyan szégyellős!

Az egyik legjobb módszer arra, hogy szorongóvá és önbizalomhiányossá tegyük a gyereket, ha állandóan olyan dologra kényszerítjük, amit nem szeretne. Ne parancsoljunk rá, hogy köszönjön, hogy megöleljen vagy megpusziljon valakit, akit ő nem szeretne! Ezzel ugyanis csak azt erősítjük benne, hogy az ő teste és az általa kijelölt határok semmit nem jelentenek, és bárki felülírhatja azokat, aki egy kicsit is erősebb, mint ő. A félénkségen a gyakorlás, a támogatás, a felkészülés segíthet: beszélgessünk sokat a gyerekkel arról, mi várható egy-egy helyzetben, mit diktál az illem, és próbáljuk el otthon ezeket a helyzeteket.

Menj a szobádba!

Bár hosszú távon nincs negatív következménye annak, ha egy gyereknél az elkülönítés módszerét alkalmazzuk, a szobába zavarás közel sem olyan hatékony nevelési módszer, mint hisszük. Általában azért teszik ezt a szülők, hogy a gyerek “elgondolkozzon” egy kicsit a tettein, ám valószínűleg játékokkal, színezőkkel és mesekönyvekkel körülvéve ez az utolsó dolog, amit a gyerek tenni fog.

Miért nem tudsz olyan lenni, mint a testvéred?

A testvérek között egyébként is erős lehet a rivalizálás, felesleges ezt a feszültséget tovább fokozni azzal, hogy maguk a szülők erőltetik rájuk a versengést és a féltékenykedést. Sokkal jobb módszer, ha a szülők együttműködésre tanítják a gyerekeiket.

Ha tényleg szeretnél…

A szeretet megkérdőjelezése a biztonság megkérdőjelezése. Ha pedig egy gyerek nem érzi magát biztonságban, az még több szorongáshoz és még több helytelen viselkedéshez vezethet. Természetesen fontos, hogy a gyerek megértse, hogy a tettei érzelmeket válthatnak ki másokból, de a bűntudatból nem lehet érzelmi zsarolás. Hosszú távon is jobban járunk, ha a feltétlen szeretetünkről biztosítjuk a gyereket, de közben egyértelműen elmondjuk neki, hogy a cselekedetei milyen érzelmeket váltanak ki.

(Cikk forrása: fatherly.com)

Ez is érdekelhet: