Krisztina
Néha magamat is ki tudom borítani. Amikor várandós voltam Balázzsal, attól féltem a legjobban, hogy az orvos elront valamit, vagy a fiam Down-kóros lesz. Nemegyszer születik beteg baba úgy, hogy előtte mindent rendben találtak. De szerencsére Balázs egészségesen jött világra.
Azon is sokat aggódtam, hogy elkezd-e időben mászni, aztán úgy tűnt, hogy csak az egyik irányba fordul. A végén kihívtam egy gyógytornászt, aki nem értette, miért kértem, hogy jöjjön ki. Mondtam, hogy szakembertől kellett hallanom, biztos minden rendben van a gyerekkel. Megnyugtatott, hogy a kicsi mozgásával nincs semmi gond.
Balázzsal úszni járunk, de nem a közeli uszodába, ott egyik nap az öreg nénik és bácsik úszkálnak, másnap meg a kisbabák lubickoltak volna. Elmentünk egy magánuszodába. A gyereknek jól megy, élvezi a vizet, úszik, mint a delfin. Bár amikor az apja túl sokszor meríti a víz alá, megkérdezem, nem lesz-e már elég a búvárkodás, mert ennyi az én tűrőképességem.
Az altatást én kezdem, viszont az apja fejezi be. Az egész napi törődéstől estére elfáradok, és nem tudok elég nyugalmat árasztani. Csaba maga a nyugalom szigete. Remélem, ebben Balázs az apjára ütött. A beszéddel szerintem még nincs elkésve, de azért kicsit aggódom. Ha egy-két hónap múlva nem kezd el gagyarászni, azért utánanézek az interneten egy logopédus szakembernek, akihez el lehet látogatni, és azt mondja, hogy legyek szíves, nyugodjak már meg.
Csaba
Kriszta aggódós típus, ami egy anyánál szerintem normális. Az esetek felében még igazat is adok neki, persze akkor is mellette állok, ha tudom, hogy csak meg kell őt nyugtatni. Például Balázs négy hónapos korában lefordult az ágyról. Dolgoztam, Kriszta felhívott, ki volt készülve. Tudtam, hogy óriási baj nem történhetett, a gyerek alacsonyról esett, ráadásul nem betonra, hanem szalagparkettára. De azonnal hazajöttem, bevittük Balázst a kórházba. Mondták, hogy minden rendben, Krisztának kell inkább megnyugodnia, ő meg bosszankodott, hogy ne vele foglalkozzanak.
Én főleg a táplálkozásra figyelek oda. Például elég sok ételt anyósom és Kriszta készít, és ha kell bele olaj, akkor ügyelek arra, hogy az halolaj legyen, az tartalmaz omega-3 zsírsavat. Időnként kenyeret sütök Balázsnak, melyben nincsenek tartósítószerek. Megpróbálom elkerülni az adalékanyagokat, amelyektől allergiát vagy ekcémát kaphat. Amikor a doktornő nem kérdezte meg, volt-e allergiás a családban – pedig én például érzékeny vagyok a poratkára meg a penészre -, inkább megmondtam neki, milyen tápot írjon fel a gyereknek.
Mikor egy kicsi elindul, szerintem természetes, ha párszor elesik, megtanulja, hogy jobban kell vigyáznia magára. A betegségek miatt nem aggódóm különösebben, talán azért, mert az összes kapható injekciót megkapta Balázs. Lázas még nem is volt. Vagy talán egyszer volt hőemelkedése? Mintha az orrát kellett volna szívni… Nem is emlékszem.
Kapcsolódó cikkek
