Kisgyerek

Ha hisztis a baba

Mi is a hiszti? Egy zivatar érzelmi megfelelője, hirtelen jön és igen heves. Az egyik pillanatban még nyugodtan ül a család az étteremben, a következőben pedig a gyermek nyafog, nyűglődik, aztán sírva kéri, hogy menjenek haza.
2003. Október 20.

Ha hisztis a baba

Amikor a kisgyerek még nem ért meg mindent, korlátozott a beszédképessége. Ennek eredménye a frusztráció, mert még nem tudja érzelmeit megfelelően kifejezni. Ha például tornyot épít kockákból és elfárad vagy úgy érzi, nem sikerül úgy megalkotnia a nagy művet, ahogy szeretné – elkeseredik. Nem érti azt sem, ha valamit kér, azt miért később kapja meg, s nem azonnal.

Hogyan kezeljük?

Előzzük meg a kényes helyzeteket! Ha vendégségbe megyünk, és ott később szolgálják fel a vacsorát, mint amihez gyermekünk hozzászokott, vigyünk neki egy kis rágcsálnivalót vagy játékot, hogy lekössük. Ha olyan helyre megyünk, ahol nagyobb gyerekek vannak, tegyük el előle az idősebbeknek való játékot, mert ő is szeretné majd kipróbálni, de mivel értelmileg alacsonyabb szinten van, nyilván nem sikerül neki. Ez is kibillenti nyugalmából, és hisztizni fog.

Türelem

A hisztis gyerek nem a legszebb látvány. Beleértve a rúgást, harapást, sikítást, azt, hogy a földhöz vágja magát, tárgyakat dobál, ütlegel. A gyereknek igen széles lehet a repertoárja. Ilyen állapotban nem tudja érveinket meghallgatni, de reagál a hangos felszólításokra, mégpedig negatívan. Minél inkább kiabálunk vele, annál vadabbá válik.

Ha viszont leülünk mellé, amikor rájön a roham, az sokkal hatásosabb lehet. Ha kizárjuk a szobából, eluralkodhat rajta az elhagyatottság érzése is. Az érzelmi vihar, ami hatalmába kerítette, neki is ijesztő, hát még, ha azt érzi, hogy mi sem tudunk úrrá lenni a helyzeten. Ilyenkor megnyugtatóbb, ha a szülő mellette van. Ha levágja magát a földre, ne hagyjuk ott! Vegyük ölünkbe, karoljuk át, így hamarabb lecsillapodik.

Felnőttek vagyunk

A nyilvános helyen se törődjünk azzal, mit gondolnak mások. Minden szülő átmegy ezen az időszakon. Ha engedékenyek vagyunk, azzal azt tanítjuk meg a kicsinek, ha rohamot produkál, eléri, amit akar. Ha dühkitörései odáig fajulnak, hogy állatokat, embereket üt meg, játékokat dobál, kapjuk fel és vigyük biztonságos helyre, ahol nem tud kárt tenni sem magában, sem másokban. Világosítsuk fel, hogy miért hoztuk be a szobába, és maradjunk vele, amíg megnyugszik.

Beszéljük meg!

Ismerjük fel, ha a gyerek frusztrált, és segítsünk neki szavakba önteni érzéseit! Próbáljuk elkerülni a hisztiket kiváltó helyzeteket.

Figyeljük meg, hogy mi váltja ki nála a rohamokat. Gondoskodjunk róla, hogy legyen ideje lelkileg felkészülni az újdonságra. Ez a kor a függetlenségre törekvés ideje, ezért adjunk neki választási lehetőséget. Figyeljük meg, hányszor mondunk nemet, mert ha rutinszerűen ismételgetjük, felesleges stressznek tesszük ki magunkat és őt is.

Túlterheltség

Bár a napi hisztis rohamok normális részét alkotják a kisgyermekkornak, a háttérproblémákra is érdemes odafigyelni. Milyen a családi légkör, van-e feszültség, vita a szülők között? Ez is rohamokat provokálhat. Ha ezek 2,5-3 éves kora után is naponta előfordulnak, forduljunk gyermekorvoshoz.

Ha a kicsi ennél fiatalabb, de a hisztis rohamok napi 3-4 alkalommal ismétlődnek és nem működik együtt velünk a mindennapokban (öltözködés, rakodás), akkor szintén szükség lehet segítségre.

Kapcsolódó cikkeink:

Hisztilógia: nagy igazságok a hiszti kapcsán

Már megint hisztizik!

Dackorszak

Nem, nem, nem! – Így kezeld a hisztit!A hiszti hálójában

V.évf./11.sz.

Forrás: Baba Magazin