Kisgyerek

Hatással lehet a csecsemő mikrobiomja a koragyermekkori viselkedésre

A Dartmouth Egyetem egy új tanulmánya közvetlen és nem-specifikus összefüggést talált a csecsemők mikrobiom összetétele és a koragyermekkori viselkedés között.
2021. November 09.

Az új tanulmányt a Pediatric Research folyóiratban publikálták.

Korábbi tanulmányok tártak fel összefüggést a bél mikrobiom – a bélrendszerben megtelepedő és az immunrendszer fejlődésében és az egészségi állapotokban fontos szerepet játszó mikrobák általános közössége – és az olyan viselkedés között, mint a depresszió, a szorongás és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Mostanáig azonban olyan emberi adatok nem álltak rendelkezésre, amelyek alapján jellemezni lehetett volna a mikrobiom csecsemőkorban betöltött szerepét a gyerekeknél tapasztalt eredményekkel kapcsolatosan, és abban, hogy milyen különbségek lehetnek a lányok és a fiúk esetében – írja a sciencedaily.com.

“A korábbi kutatások nagyrészt olyan résztvevőket vizsgáltak, akik már mutattak depressziós vagy szorongásos tüneteket” – idézte a portál Hannah Lauet, a Dartmouth Geisel School of Medicine munkatársát, a tanulmány első szerzőjét. “Meg akartuk nézni nagyon korán, mielőtt ezek a viselkedések kifejeződtek volna, hogy meg tudjuk-e állapítani, hogy a mikrobiom befolyásolja-e az idegrendszeri viselkedést, vagy fordítva.”

Laue szerint a csecsemőkorra összpontosítva a kutatók egy kritikus időablakot is tanulmányozhattak, amikor a mikrobiom és az agy a leggyorsabb fejlődési perióduson megy keresztül, és amikor az agy különösen érzékeny a mikrobiom változásaira.

A kutatók a 2009-ben létrehozott New Hampshire Születési Kohorsz Tanulmányt használta annak megállapítására, hogy a babák mikrobiomjában mutatkozó különbségek összefüggésben állnak-e a neuroviselkedéssel, és hogy ez a viselkedés eltérő-e a lányoknál és a fiúknál.

A kutatók a tanulmányhoz 260 csecsemő székletmintáit elemezték, több időpontban – hathetes, egyéves és kétéves korból. Így jellemezhették az egyes résztvevők bélrendszerében található mikrobák fajtáit és azok funkcióit. Ezt követően pedig a gyerekek és a fiatal felnőttek viselkedését értékelő rendszert használtak, ami a klinikai és adaptív viselkedés széles skáláját méri, hogy felmérhessék a viselkedési fejlődésüket.

A kutatók meg tudták állapítani, hogy a mikrobiom változásai a viselkedésbeli változások előtt következnek be. Továbbá megállapították, hogy a csecsemő- és a koragyermekkori idő- és nemspecifikus módon kapcsolódnak olyan neuroviselkedésekhez, mint a szorongás, a depresszió, a hiperaktivitás és a szociális viselkedés.

Laue elmondta, hogy például azt találták, hogy a bélrendszer megnövekedett diverzitása jobb a fiúk számára, ami azt jelenti, hogy kevésbé járt együtt olyan viselkedéssel, mint a szorongás és a depresszió, de ez a lányok körében nem volt ilyen hatással. “Különbséget láttunk a társadalmi viselkedésben, a későbbi időszakokban mért mikrobiomokkal, amik bizonyítékot adtak arra ismét, hogy a sokféleség előnyös lehet a fiúk számára, de a lányok számára nem. Továbbá megállapítottuk, hogy különbségek vannak bizonyos baktériumfajokban és az általuk végzett alapvető funkciókban – például a B-vitamin szintézisben -, amelyek szintén összefüggtek ezekkel az eredményekkel.

Ugyan az eredmények nem azonosítottak olyan mikrobiális fajokat, amelyek azonnal használhatók lennének a gyerekek neuroviselkedésének, például a szorongásos vagy a depressziós viselkedés megelőzésére, Laue elmondta, hogy úgy gondolják, hogy ezek megalapozzák a jövőbeni tanulmányokat, amelyek kicsit mélyebben vizsgálhatják az egyes konkrét eredményeiket, és tisztázhatják, hogy ki lehetne-e fejleszteni probiotikumokat vagy más módon be lehetne-e avatkozni, például a szoptatás elősegítésével.