Kisgyerek

Így állhatsz le a kiabálással

Talán nincs is olyan szülő, aki ne emelte volna már fel a hangját legalább egyszer életében... előbb-utóbb ugyanis minden gyerek túlfeszíti azt a bizonyos húrt. De mit lehet tenni olyankor, amikor már te is úgy érzed, állandóan kiabálsz?
2018. Szeptember 16.
Hogyan szokhatok le az állandó kiabálásról?

Tudatosítsd magadban: a kiabálás nem hatékony

Szinte természetesnek vesszük, hogy az engedetlen gyerekekkel kiabálni kell. Még akkor is így gondolkodhatunk, ha az például eszünkbe sem jut (vagy legalábbis jóval ritkábban), hogy az idegesítő szomszéddal vagy a bosszantó munkatársunkkal üvöltsünk. Azonban a kiabálás semmivel sem hatékonyabb, mint a csendesebb, kevésbé impluzív módszerek, viszont hosszú távon is rányomhatja a bélyegét a szülő-gyerek kapcsolatra.

Használj más módszereket

Kutatások szerint egy kisgyermek 80 százalékos eséllyel ismétel meg egy “rossz” cselekedetet, ráadásul 50% a valószínűsége annak, hogy ezt néhány órán belül teszi meg – függetlenül attól, hogy a szülő megütötte, kiabált vele, vagy normál hangon figyelmeztette. Hosszú távon mindenképpen annak van kevesebb káros hatása, ha minél türelmesebben és minél higgadtabban mondjuk meg a gyermeknek, hogy helytelenítjük a viselkedését, és abba kell hagynia, amit csinál.

Lélegezz mélyeket

Időnként elegendő néhány mély lélegzet ahhoz, hogy lehiggadj! Minél stresszesebb és feszültebb a szülő, annál valószínűbb, hogy a gyerek is megérzi ezt, sőt át is fogja venni a feszültséget. Anyának, apának is szüksége lehet arra, hogy időnként “kivonja” magát a helyzetből, és elgondolkozzon azon, miért is a kiabálás a reakciója a gyermeke viselkedésére. Általában jól meg lehet határozni azokat a helyzeteket, melyek a legtöbb konfliktust okozzák – próbálj meg pontos haditervet kieszelni, hogy a lehető legjobban csökkentsd a veszekedés rizikóját! Van, akinél a reggeli készülődés a legrosszabb időszak, másoknál viszont a lefekvés ideje körül alakul ki a legtöbb vita.

Legyél következetes

Üvöltözés helyett próbálj meg halkan és viszonylag lágyan beszélni, de legyél következetes, így jóval nagyobb az esélye annak, hogy a gyereked komolyan fogja venni, amit mondasz. “Minél lágyabban és nyugodtabban beszélsz, annál jobban oda kell figyelnie rád a gyereknek, és annál nagyobb hatása lesz a mondanivalódnak. Akár suttoghatsz is. Így a gyermeked sokkal gyorsabban megértheti az utasításaidat, és nem kell a hangerővel nyomatékot adni a mondanivalódnak” – tanácsolja Michelle LaRowe, hivatásos dadus, több gyermeknevelési könyv szerzője.

Segíts kifejezni az érzelmeit

A kicsi gyerekek egyszerűen még nem tanulták meg az érzelmeik kezelését, feldolgozását, és ezért viselkedhetnek úgy, ami a felnőttek számára bosszantó lehet. Azonban egy érzelem elfogadása, elismerése nem jelenti azt, hogy a hozzá kapcsolódó vagy általa kiváltott cselekvést is elfogadjuk. Segíthetünk kifejezni például, hogy a kicsi dühös vagy csalódott, de figyelmeztessük arra, hogy erre a verekedés vagy a lökdösődés nem megfelelő reakció.

Határozzátok meg és tartsátok is be a szabályokat

Az üres, következmények nélküli fenyegetőzés, a nyaggatás és könyörgés nem működik, mégis sok szülő megpróbálkozik ezekkel a módszerekkel – aztán persze, ha a gyerek nem csinálja azt, amit elvárnak tőle, jön a frusztráció és a kiabálás. Minél határozottabban húzzuk meg a határokat, minél tisztábbak a szabályok és a hozzájuk kapcsolódó következmények, annál könnyebb ezeket betartani. 

Igazítsd a gyermekedhez az elvárásokat

Bármennyire okos, ügyes és ellenállhatatlan a gyermekünk, nem felnőtt, vagyis nem várhatjuk el tőle ugyanazt, mint egy felnőttől: nem tud hosszú időn keresztül csendben, egy helyben ülni, nehezére esik, hogy megossza másokkal a játékait, és még nem érti, hogy egy-egy izgalmas játékra vagy édességre bizony türelmesen várnia kell. Sok esetben a gyermeki rosszalkodás és hiszti, a szülői frusztráció és idegesség éppen abból fakad, hogy olyan dolgot várunk el a kicsitől, amire egyszerűen még nem képes. Próbáld meg jobban a gyermekedhez igazítani, hogy mit tekintesz olyan viselkedésnek, amiért “megéri” esetleg kiabálni vagy veszekedni! Figyeld meg, hogy mennyi időt tud koncentrálni, vagy milyen hosszan tud együttműködni veled, például egy bevásárlás alatt. Azt se felejtsd el, hogy az éhség, a szomjúság vagy a fáradtság mindenkiből előhozhatja a rosszabbik énjét – a kisgyerekekre ez fokozottan igaz!(Cikk forrása: parents.com)Ez is érdekelhet: