A 70-es évek elején nagynéném vezető beosztásban dolgozott egy bankban. Akkoriban az volt az elvárás, hogy a nők minél hamarabb álljanak vissza a munkába, így 6 hetes gyermekét kénytelen volt bölcsődébe adni. Évekkel később is megtörten emlékezett vissza, hogy milyen nehéz volt reggel a tápszeres dobozt és a cumisüveget beadni a bölcsibe, ahová késő délután tudott csak visszamenni a piciért.
Emlékszem, én magam is mennyire meglepődtem tavaly, amikor az óvodánkkal egybeépített bölcsőde udvarán megláttam korábbi dajka néniket, aki egy babakocsit tologatott az udvaron. Persze – ugrott be hirtelen -, hiszen a bölcsődébe már fél éves kortól (hároméves korig) be lehet adni a gyermekeket, bár a szülők többsége, amennyiben megoldható, megvárja az egyéves életkort, és ekkor adja intézménybe gyermekét.
Az elválás pedig cseppet sem könnyű, sem az édesanyának, sem gyermekének. Mivel könnyítheted meg neki és magadnak is az elválást és a bölcsibe szoktatást?
Magaddal kezd!
Fontos, hogy először magadban hozd meg a döntést arról, hogy gyermeked bölcsődébe fogod adni! Ez nemcsak a dolgok gyakorlati részéről szól, hanem a belső lelki munkáról is.
Nekem sokat segített, hogy a férjemmel megoszthattam az ezzel kapcsolatos kételyeimet, félelmeimet. Érdekes, hogy ő egészen más szemszögből nézte a bölcsi-kérdést, ami nekem is segített tisztázni pár dolgot.Igyekeztem a pozitív dolgokra koncentrálni: a fiam közösségbe kerül, számtalan pozitív hatás fogja érni, én pedig visszatérek a munkába.
Ha bizonytalan vagy, beszélgess minél többet, szerezz másoktól is tapasztalatokat: ki hogy élte meg az elválást, milyen praktikák segítettek ebben a helyzetben?
Tájékozódj!
Térképezd fel kellően a kiválasztott intézményt, beszélgess a dadusokkal és pedagógusokkal, hogy biztos lehess benne, hogy jó kezekbe adod gyermeked! Óvodás kor előtt elsősorban az ő személyük (és nem a csoporttársaké) lesz fontos a pici számára. A szeretetteljes, biztonságos közegben neked is könnyebb lesz elengedned őt.
Járj utána a bölcsődei étkezésnek, hogy mire számíthattok, illetve nektek milyen speciális igényeitek vannak! Beszéljétek meg, hogy haladtok a szobatisztasággal, és a bölcsi hogy kezeli ezt a dolgot!Kérdezz rá a beszoktatás menetére és módjára is!
Hangolódjatok rá!
A beszoktatás nem az első bölcsődei napon kezdődik, hanem már jóval hamarabb. A kezdés előtti hetekben építsétek be a bölcsit a mindennapjaitokba! Ez nem azt jelenti, hogy éjjel-nappal a bölcsikezdés legyen a beszédtéma, de ha alkalom adódik, mesélj neki róla.
Látogassátok meg előzetesen az intézményt, sétáljatok arra, ha tehetitek! Mesélj neki, mi vár rá a bölcsiben, milyen élmények fogják érni!
Keressetek ehhez kapcsolódó meséket, készítsetek rajzokat!
Közösségi élmények
Mindenképpen hasznos lehet, ha gyermeked nem a bölcsődében tapasztalja meg először a közösségi élményt. Ha van lehetőséged, keressétek más gyerekek és szülők társaságát: játszóházban, kis csoportos foglalkozásokon, játszótéren.
Sokat segít az elválásban, ha korábban más felnőttek is vigyáztak a gyerkőcre: ha megoldható, aludjon 1-1 napot a nagyszüleinél, vagy vigyázzanak rá hosszabb időre!
Szoptatás
Érzelmi szempontból lehet nehéz a szoptatás kérdése. Ha gyermekedet még szoptatod, semmikképpen nem jó a drasztikus elválasztás. Szépen tud működni, ha meghagyjátok a reggeli és esti szoptatást, később már csak az estit, miközben a nappali szoptatásokról áttevődik a hangsúly az egyéb étkezésekre.
Az első időszakban – tapasztalatom szerint – különösen fontos lesz az esti-reggeli rituálé, mert a gyerkőc a bölcsi miatt még jobban ragaszkodik a biztonságot és vigaszt adó anyai mellhez.
Szerencsére a szoptatásból nem szokott gond lenni a bölcsődében: a gyerekek szopi nélkül is kiválóan el tudnak aludni, még ha otthon ragaszkodnak is hozzá. Egy kedvenc állatka, takaró vagy plüssfigura segíthet a helyzeten.
Ne bolygasd!
A bölcsi előtti hetekben légy körültekintő: ne változtassatok az étrendjében, napi rutinjában drasztikusan! Ne most alakítsátok át a szobáját, fekhelyét!
Fontos, hogy azt érezze, biztonságban van, a megszokott emberek, tárgyak, rutin veszi körül.
Légy következetes!
Fontos, hogy a gyerkőcöd érezze rajtad a nyugalmat és magabiztosságot! Te is tudod, hogy ebben a korban érzékeny receptorokkal tapogatják le az anyukájuk szorongását, bizonytalanságát, amit aztán fel is erősítenek. Ne feledd! A gyerkőcödnek az lesz a jó, ami neked is megnyugvást és biztonságot ad!
A bölcsibe szoktatás mindig hosszabb folyamat, hogy ne okozzon nagy törést a gyermekben az elválás: a kezdeti pár órás látogatások egyre hosszabbak lesznek, végül rövidebb majd hosszabb időre fog ott maradni a gyermek. Az elválást szinte mindig sírás kíséri, ami -tapasztalatok szerint- sokszor véget is ér, ahogy a szülő kilép az ajtón.
Ne mutasd előtte, hogy neked is nehéz az elválás, hogy legszívesebben te is sírnál, mert ezzel az ő dolgát is megnehezíted!
Mindig biztosítsd róla, hogy menni fogsz érte! Ezt jó, ha pontosan meg is jelölöd: „Amikor felkeltél”, ”Amikor megettétek az uzsonnát”.
A kezdeti nehézségek után a gyerekek többsége rugalmasan és jól be tud illeszkedni, és kezdeti aggodalmaink feleslegesnek fognak bizonyulni.
Fontos, hogy ezt az érzést, magabiztosságot tükrözzük feléjük a beszoktatás kezdetétől fogva!
Kapcsolódó cikkeink:
– Vár a munkahelyed! – Így készülj fel a visszatérésre!
Kapcsolódó cikkek
