A szintén tizenkét éves elkövető lányt a helyszínen elfogták, a rendőrség korábbi közlése szerint. Az ügyben a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság előre kitervelten elkövetett emberölés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást.
Ahogy arról a Népszava is írt, a sértett lányon életmentő műtétet végeztek a győri kórházban, és tegnap azt írták, hogy az állapota életveszélyes, de stabil. (A Telex értesülése szerint azóta levették a lélegeztetőgépről a tizenkét éves lányt, és most már az a cél, hogy ne alakuljon ki nála szövődmény. Már nemcsak a közvetlen életveszélyen van túl, de elmondható, hogy sokkal jobban is van – írja a portál.) Nagy Ágnes ezredes azt mondta az ügyről tartott tájékoztatón, hogy az elkövetőt jó tanuló, csendes gyereknek ismerték. A motivációt büntetőeljárás keretében vizsgálják, az elkövetőt védő és törvényes képviselő jelenlétében, gyanúsítottként vonják felelősségre – írta a Népszava.
A Telex azt írja, hogy a késelést elkövető kislány édesanyja azt mondta, gyermekének apjával jó ideje megromlott a kapcsolatuk, fel is jelentette a rendőrségen korábban, ahol eljárás indult. Külön költöztek, de hétvégén ismét úgy érezte, hogy megfenyegette őt a férfi, ezért múlt szombaton rendőrt hívott. Az nő szerint ez is szerepet játszhatott a kislány viselkedésében, aki korábban mosolygós volt, ám mára ez megváltozott – írja a lap.
A Magyar Nemzet azt írja, osztálytársai bántalmazhatták verbálisan a tizenkét éves diákot. A rendőrség ezt nem erősítette meg, azt viszont igen, hogy a bántalmazó listát vezetett, amelyen zöld színnel jelölte azoknak a nevét, akiknek nem oltaná ki az életét, és pirossal azokét, akikét igen.
A lap pszichológust kérdezett a lehetséges vonatkozásokról.
A pszichológus úgy látja, a bullying – kiközösítés, szóbeli agresszió, folyamatos támadások – bagatellizálása nem segíti azt a diákot, akit verbálisan bántalmaznak, viszont ha ezzel a jelenséggel többet foglalkozna a család és a pedagógusok, feltehetően nagyobb eséllyel lehetne az olyan eseteket is elkerülni, mint ami Bőnyben történt – írják. Katona Katalin okleveles pszichológus, a Pszichológus 13 Tanácsadó Központ vezetője leszögezi, hogy a zaklatás többé-kevésbé mindig is jelen volt az iskolákban, a környezet pedig túl elnéző a jelenséggel. Miközben a gyerek, akit naponta ér szóbeli bántalmazás, kínok között próbál túlélni: „Sajnálatos módon nagyon elnézők voltunk és vagyunk ezzel a jelenséggel, már-már a normalitás keretein belülinek tekintjük egymás »oltogatását«. Pedig nem az. A bántalmazó sokszor unalomból, irigységből, kisebbrendűségi érzésből vagy épp a saját státusa féltése-megerősítése miatt piszkálja a másikat, és nem is fogja fel, milyen sérüléseket okoz áldozatának” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek. Elmondása szerint ugyanakkor nem lehet eltekinteni a szemlélődők felelősségétől sem, ugyanis ők alkotják azt a környezetet, amely miatt az egész jelenség létezhet. Egymásra mutogatnak a szülők és a pedagógusok, hogy kinek a dolga lett lenne beavatkozni, de az esetek jelentős részében senki nem tesz semmit – részletezte a lapnak a pszichológus.
Rávilágít arra is, hogy elengedhetetlen lenne, hogy egy-egy iskolai nap után beszélgessünk a gyerekkel, hiszen őszinte és nyitott kapcsolat esetén ebből tudhatjuk meg, hol is tart a kapcsolatépítésben.
A lap felteszi azt a kérdést is, hogy miért támadhatja meg egy diák a társait. A szakértő szerint nincs kizárólagos ok, bár azt tudni lehet, hogy a szülői nevelésnek, a depressziónak, az elutasítottságérzésnek, az agressziónak, a megküzdési módoknak szerepük lehet a mások elleni agresszióban. Arról is beszélt, hogy amerikai iskolai lövöldözések elkövetőire vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy egy ok mégis kiemelkedett: az, hogy az elkövetők úgy érezték, ők nem számítanak, láthatatlanok, lényegtelenek. „Képzeljük csak el azt a kétségbeesett állapotot, ahonnan egy gyerek nem lát más kiutat. Mire idáig eljutnak – mert a környezetükben élők a rossz érzéseiket bagatellizálják, minimalizálják –, megszűnik az empátia bennük, és egy mindenre kiterjedő harag lesz rajtuk úrrá” – fogalmazott a szakember hangsúlyozva, hogy nem minden bántalmazott gyermek bánt másokat, és nem minden mentális nehézséggel küzdő fordul mások ellen.
Kapcsolódó cikkek
