A második negyedévben 13,5 százalékot esett a magyar gazdaság a világjárvány következtében. Márciusról áprilisra közel 50 ezren jelezték a munkaügyi központokban, hogy elveszítették a munkájukat, az év eleje óta mostanáig pedig 129 700-an – írja a 24.hu a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján.
Annak ellenére, hogy a turizmus jelentős része a fővárosra koncentrálódik, Budapesten “csak” minden 54. foglalkoztatott regisztrált az év eleje óta munkanélküliként, miközben Hajdú-Biharban minden 23., az ország túlsó felén, Zalában pedig minden 24. Budapestnek az ország más részeinél nagyobb a gazdasági potenciálja.
Ha a nem megoszlást nézzük meg, akkor az derül ki az adatokból, hogy a nőket előbb rúgták ki, mint a férfiakat: hétezerrel több nő veszítette el az állását, mint férfi.
Ennek az lehet az egyik oka, hogy bár arányaiban valamivel több nőnek van érettségije és diplomája, mint férfinak, de az alapfokú vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők között jóval több a nő, és ez volt a döntő faktor abban, hogy ki veszítette el nagyobb valószínűséggel az állását a válság miatt – magyarázza a 24.hu cikke.
Országosan minden 41. férfi foglalkoztatott, és minden 31. dolgozó nő vált munkanélkülivé január óta.
A képzetlen, komolyabb szakképesítést nem igénylőket védte kevésbé a válság, a szakmával rendelkezők egy fokkal jobb helyzetben voltak, és messze a diplomások voltak a legjobb helyzetben.
Összességében a járvány okozta gazdasági válság a képzetlenebbeket sújtotta jobban, közülük is azokat, akik szegényebb megyékben élnek és ahol eleve nagyobb gond a munkanélküliség.
A kormányfő azt ígérte, hogy három hónapon belül mindenkinek újra munkát fognak adni, ezért nem vezettek be extra juttatásokat az állás nélkül maradóknak, így továbbra is mindössze a negyedévig adható álláskeresési járadékra számíthat(ott) az a 130 ezer ember, aki az első félévben elveszítette a munkáját.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
