A szóvivő elmondta: 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban további 100 milliárd forint áll rendelkezésre a bölcsődei férőhelyek növelésére. A kormány 2018-ra 60 ezerre emelné ezek számát, ami lefedi a hazai igényeket.
Dunai Mónika szerint a nőknek eddig választaniuk kellett a gyermeknevelés, illetve a munka és tanulás között, a kivéreztetett önkormányzatok pedig sorra zárták be bölcsődéiket, súlyos férőhelyhiányt okozva.
A frakció-szóvivő szavai szerint a Fidesz-kormány egyebek mellett a gyed extrával, adókedvezményekkel és a munkahelyvédelmi akcióterv révén segíti az édesanyákat, a napközbeni gyermekellátások bővítése pedig hozzájárul a kisgyermekesek ismételt munkába állásához. Megjegyezte, hogy míg 2010-ben 37 ezer gyermeket tudtak fogadni a bölcsődék, addig 2014-re ez a szám 10 ezerrel emelkedett.
A tájékoztatón Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kifejtette, hogy ősszel kerül a kormány elé az a javaslat, amely bővíti, rugalmasabbá és több szereplőssé teszi a rendszert, így a bölcsőde mellett egyéb nappali ellátási formákat is bevonnak az államilag finanszírozott körbe.
Az államtitkár indoklása szerint ezzel azon szülőknek szeretnének segíteni, akiknek gyermeke 3 év alatti. Kiemelte azt is, hogy minél előbb meg kell kezdeni a korai fejlesztést, ha rendellenességet találnak a gyermekeknél, ezért a kormány döntése értelmében a felmérést végző bizottságok a 3 évnél fiatalabb gyermekekre fókuszáló szakemberekkel egészülnek ki.
Novák Katalin anyagi és erkölcsi előrelépésnek minősítette, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei nevelőket 2016. január 1-jétől beemelik a pedagógus életpályába.
A pozitív intézkedések közé sorolta a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, az ingyenes gyermekétkeztetés jelentős kiterjesztését és azt, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek. Utóbbit úgy értékelte: a program a nagymamákról és az unokákról szól, s eddig már közel 140 ezren éltek vele.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkek
