Björn Salomonsson, a svéd Karolinska Intézet Anya- és Gyermekegészségügyi Tanszékének doktorandusza úgy véli, a normál ellátás is elegendő lehet, ha a probléma csak rövid ideig áll fenn, azonban néha többre van szükség, ilyenkor mind az anya, mind a gyermek sokat profitálhat egy terapeuta felkereséséből.
Salomonsson 80 anyát tanulmányozott, akiknek 18 hónaposnál fiatalabb volt a kisbabájuk, valamennyien kötődési zavarokról számoltak be. A résztvevők fele vett részt pszichoanalízisen, a másik csoportot csak a gyermekorvos és a védőnő gondozta. A gyermekek egészségét rendszeresen nyomon követték, a pszichoanalízis két hónapon át heti két-három alkalommal zajlott.
“A pszichoanalízis mind az anyának, mind a gyermeknek segít kifejezni érzéseiket” – magyarázta Salomonsson. “A terapeuta speciális tudása segít megérteni a baba jelzéseit. Eredményeink azt mutatják, hogy a babák válaszolnak a terapeuták kapcsolatfelvételi próbálkozásaira.
Az anyák segítséget kapnak annak megértésében, mi okozza a baba viselkedését és nyugodt környezetben beszélhetnek arról, hogyan érzik magukat, amikor kritizálják őket a síró gyerek miatt, holott erről általában nem szívesen beszélnek. A szülőként elszenvedett kudarc főként a nők számára tabu.”
A pszichoanalízisen résztvett anyák hangulata javult, jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni gyermekükkel és érzékenyebben reagáltak azok jelzéseire. A szorongó, rosszul alvó és evő babák esetében a pszichoanalízis különösen jó eredményeket hozott.
Forrás: Medipress