A placebó hatás mindig is izgatta a kutatókat, se szeri, se száma az érdekesebbnél érdekesebb kísérleteknek. Lássuk például ezt: azoknál a betegeknél, akik krónikus fájdalommal, és enyhe depressziós tünetekkel jelentkeznek, a német orvosok valami újszerűt próbálnának ki: a placebót.
A Német Orvosi Társaság vizsgálata szerint a valódi gyógyszert nem tartalmazó pirulák gyakran hatásosabbak, mint a valódi tabletták, emiatt az orvosoknak gyakrabban kéne élniük a módszerrel. Ezzel szemben az amerikai és a brit irányelvek szerint a placebo a beteg beleegyezése nélküli használata etikátlan. A placebo tabletta adalékanyagokat tartalmaz, például cukrok, liszt, illetve egyes orvosok vitaminokat, gyógynövényeket használnak ilyen célból.
Dr. Peter Scriba és munkatársainak vizsgálata szerint a placebonak nincs káros mellékhatása, és az utolsó reményt jelenthetik azoknak a betegeknek, akik olyan betegségben szenvednek, amire jelenleg nem létezik igazán hatékony kezelés. Leginkább enyhe idegesség, depresszió, krónikus gyulladás, fájdalom, és asztma esetén érdemes alkalmazni.
Ismert, hogy a placebo gyakran vált ki élettani hatást, aminek magyarázata az lehet, hogy az agy hasonlóan reagál, mintha a szervezetbe igazi szer kerülne – az agy egyszerűen megtanulta korábban, hogyan kell reagálni az adott szerre. A placebo azokban az esetekben lehet meglepően hatékony, amikor a betegségnek szubjektív komponense is van, ilyen például a fájdalom érzékelése, de nem valószínű törött csontok vagy daganat esetén is hasonló hatásfokról számolhatnánk be. Amennyiben elérhető hatásos kezelőmódszer, a placebo alkalmazása szintén ellenjavallt, illetve talán helyesebb így fogalmazni: nem etikus.
A vizsgálat eredménye megosztja a szakértőket. Ted Kaptchuk (Harvard Egyetem) például arra hivatkozik, hogy valószínűleg mások a szabályok az Egyesült Államokban, mint Németországban, ugyanis az Egyesült Államokban a kezeléssel teljesen tisztában kell lennie a betegeknek (ez pedig gyakorlatilag kizárja a placebo hatás érvényesülését), míg a németeknél – ezek szerint – belefér egy kis hazugság.
Babaszoba:
Gyerekeknél vajon alkalmazhatunk placebot?
Néha bizony erre is akad példa. Különösen akkor, ha a kicsi már megtanulta, hogy a felnőttek bevesznek valamit, ha bajuk van, fáj valamijük. Bizonyos értelemben placebonak számítanak a kis ráolvasó versikék, sebes térdecskékre adott puszik, vagy akár izgága, elaludni nem tudó nagyobbaknál az álomhozó szirupnak kikiáltott “kanalas orvosság”, valami színes, illatos, édes lötty.
Vajon egyes természetgyógyászati eljárások is a placebo hatáson alapulnak? Ha érdekel a válasz, olvasd el ezt!
Ez a szkeptikusok egyik legkedvesebb vitatémája is!
Forrás: Medipress- babaszoba.hu