A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője, Bufa-Dőrr Zsuzsanna az InfoRádiónak elmondta, hogy ólomtérkép készül, amely megmutatja, hogy kik a veszélyeztetettek. A térkép mellett két kutatást is indítottak: a lakosság segítségével a baj mértékét, illetve a víztisztító berendezések hatékonyságát mérik.
Az 1945 előtt épített házak vízvezetékeiből ólom kerülhet a csapvízbe, ezt már májusban is elmondták a szakértők. Most Bufa-Dőrr Zsuzsanna az InfoRádiónak elmondta, hogy “A víz alapvetően biztonságos, a szolgáltatott ivóvízben jellemzően nem található ólom, azonban az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva kerülhet a csapvizünkbe ólom. Ez elsősorban azokban az épületekben jelenthet kockázatot, amelyekbe az 1940-es évek előtt ólomcsöveket építettek be. Ezek az épületek jellemzően a régi, belvárosi városrészekben találhatók, ahol ugyan a lakások egy részében már kicserélhették a vezetékeket, de az épület belső hálózatában még megtalálhatók az ólomcsövek.”
Az intézetnek a lakosság által beküldött mintái alapján a szakértő elmondta, hogy “a csapnyitáskor nyert vízminták 30-40 százaléka szennyezett, de reggel egy percnyi folyatás hatására jelentősen csökkenthető a kockázat, ha nagyobb mennyiséget a már kifolyatott csapból a hűtőben tárolunk.” Persze ez csak átmeneti segítség, a megoldás a teljes csőcsere lenne.
Átmeneti megoldásként a NNK a víztisztító berendezések hatékonyságát is vizsgálja.
Az [email protected] címre kell a jelentkezést elküldeni, egy mintavételi csomagot küldenek a jelentkezőknek válaszul. Különösen várják a jelentkezéseket Újpestről, Gazdagrétről, Békásmegyer, Óbuda-hegyvidékről, Pest megyében Pécelről, Budaörsről, Törökbálintról, Kerepesről.
Ha mindenhonnan lesz minta, 2020 őszére elkészül a térkép, addig az épületek korát mutató térkép elérhető, ez jelzi az ólomkockázatot.
Kapcsolódó cikkeink:
- Melyik legyen: csapvíz, ásványvíz vagy babavíz?
- Egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente
- Több százezer gyereknek nem jut ivóvíz
Forrás: Inforádió.hu