Közel négyszáz kommentet kaptunk tőletek Facebook-oldalunkon arra a kérdésünkre, hogy vannak-e nálatok olyan aranyos, fura szavak, amiket a gyerekek honosítottak meg otthon, akár olyanok, amik azóta be is épültek a családi nyelvhasználatba. Az egészen biztos a válaszaitok alapján, hogy a gyerekek nagyon kreatívak tudnak lenni, ha nem ismernek egy-egy szót, vagy nem jut eszükbe valaminek az elnevezése – vagy egész egyszerűen, ha szerintük csak sokkal logikusabb, frappánsabb az általuk kitalált verzió.
Tényleg nagyon aranyos és megmosolyogtató szavakat kaptunk tőletek gyerekszáj témában – ezeket itt is köszönjük, hogy megosztottátok velünk –, amikből válogattunk néhányat.
(Kép forrása: Getty Images)
Az általatok írt aranyos szóalkotások között nagyon sok ételnév, állatnév, utazással kapcsolatos új szavak és persze a családtagok átkeresztelése szerepelt – érthető módon a kisgyerekek mindennapjaiban gyakori dolgokhoz kötődik a nyelvújító tevékenységük. Amik közül sok beépült az otthoni szóhasználatba is. Erre egy jó példa az egyik hozzászólás: „Gogóka=gabonapehely. Volt olyan, hogy kérdezte a gyerekorvos egy vizsgálaton, hogy mit evett a gyerek ma, és azt válaszoltam, hogy gogókát reggelizett. Ő meg nézett rám kérdően…”.
A „gogóka” mellett számos gasztronómiai szóalkotást kaptunk még, mint például: „Csirketej (madártej). Mostmár mindenki így hívja”. A madártejet egy másik olvasónk kisgyereke szintén nagyon kreatívan nevezte el: pipi kakaó. Természetesen nem maradhatott el az ételnevek közül sok gyerek nagy kedvence, a bolognai spagetti sem. „Kedvenc étele a kicsinek a bolognai spagetti. Alig tudott beszélni még, de azt bőszen mondta rá, hogy bugetti. Azóta nálunk a spagetti az bugetti”. A kedvelt fogás olyan fantázianeveket kapott még a kommentek szerint, mint: pagesti, pasetti, pogetti, és a nagyon kreatív bolondanyai spagetti, illetve cuppantós tészta. És ami sokak számára elmaradhatatlan erről az ételről: „Kepacs – ketchup (ma is így hívjuk, pedig 5,5 éves a kislányunk).”
A teljesség igénye nélkül még néhány aranyos és leleményes szóalkotás az ételekre: „Ja és a gabonapelyet nálunk már úgy hívjuk, hogy ”ropogós”.”, „sütiző – cukrászda”, „apukádó (avokádó)”, „kápáccsó – káposzta”, „csigaós csiga (kakaós csiga), „Bobócs leves = minden olyan leves amiben leves gyöngy van.”, „ablakos tojás a tükörtojás”, „Pisbabakóta, hosszú volt a szó, összekavarodtak a szótagok.”, „olíviabogyó”, „Puklis tészta – krumplis tészta.”, „Édes vagyok = éhes vagyok”, „galuska – peluska”, „vanajos kenyér=zsíros kenyér”, „pattigtitó (pattogatott kukorica)”, „palacsintantó”, „tojásos csoki=Kindertojás”, „Szarvacska tészta helyett sz@rmacska tészta.”, „makarónéni=makaróni”, „tízória = tízórai (megtízóriáztunk, tízóriára stb.)”, „csinisbab”, „habszinteb = tejszínhab”, „mamatcs=muffin, hambibambi =hamburger”, „maracuja = marhagulyás”, „vaninnia = vanilla , lapos krumpli= krumpli püré”, „pattogós kukorica – pattogatott kukorica”, „lapos pageszti=lassagne”, „törökbinnye (görögdinnye)”, „forró nyami=melegszendvics”, „tekergőspogácsa (tepertős pogácsa)”, „totoja (datoja)”.
„Csipesz=chips… Meleg kenyér = bundás kenyér. Szűrcsi = szívoszálas dobozos üdítő. Kakas húsi =minden, ami pörkölt étel és ízlik neki… Már 8 éves lesz. Tisztába van vele, hogy mit hogyan kell mondani, de néha megfeledkezik és a saját nyelvezetén nevezi meg a dolgokat, mint régen” – írta az egyik szülő gyermekéről, aki vitathatatlanul nagyon kreatív volt az ételek elnevezésében. Van, akinél pedig még régebb óta megmaradt egy hasonló elnevezés: „Iszóka – innivaló. A mai napig így mondjuk, pedig a fiam már 22 éves”.
Vannak olyan nyelvújítások a kicsiktől, amik valóban elgondolkodtatnak, hogy talán még frappánsabb is az ő elnevezésük, mint amiket valójában használunk. A hozzászólásaitokból ezek közül is találtunk, például a következőket. „Paradicsomból kieszi a magos részt és azt mondja: a puttonya nem kell”. „Megállomás: pesti gyerek, ha vonaton is utazik összevonja a megállót az állomással” – írta egy hozzászólónk az igazán kreatív szóalakra. Valaki pedig több sajátos megoldást küldött nekünk: „Táncol a köhögés a torkomba – kapar a torka/köhögnie kell, folyik a víz a szememből – folyik a könnye. Forgó zsemle – császárzsemle. Babakocsi – bevásárló kocsi”.
Nagyon aranyos, ahogy sok kisgyerek az anyajegyet alakítja át: „anyapötty – anyajegy”, „anyagyöngy – anyajegy”, „anyahegy=anyajegy”. Még néhány ötletes szóalkotás, amiket ti írtatok: „fizető – kassza”, „Rámköpögött (kisfiam akkor mondta ezt, amikor a pár hónapos kisöccse tüsszentett egy olyan igazit, hogy repült a nyála is.)”, „homoldok – homlok, simakázni – simogatni”, „félelmesztő”, „madárháztetető”, „mésza=mérőszalag, szénhidra=szénhidrát”, „Pőci= cipő, kézcomb=felkar, lábcsukló=boka, fotel=hotel”, „buszállimotás (buszállomás)”, „settenkedős berontó – tolvaj”, „türelemragasztó(=pillanatragasztó)”, „kicsi támadás=kicsi a rakás”, „gusztalan csiga (gusztustalan meztelen csiga)”, „szent a béka=szent a béke”, „Pityipang a pitypang, pacsalinta a palacsinta, kapacsinó a kapucsinó, csinporognak a kiscsibék.”, „selátok = nem látok semmit”, „A visszapenderedett zokniszárra azt mondja Fruzsi, hogy “feldundizott”.”, „sikárkefrü=körömkefe”, „festőkörmész – műkörmös”, „Ez egy ilyen akárhová odamegyek. Ruhadarab, amely bármikor viselhető.”, „csapatmóka (csapatmunka)”, „összebádogoztak= összebarátkoztak”, „rövid ujjú – nyújtós póló”, „Hasonlózik – hasonlít.. Nem is mondjuk már másképp otthon. Én imádom.”, „északító – éjszakai fény”, „csing-cseng (karácsonyfa)”, „távirányító – tanító”, „bikumikum – antibiotikum, pocakjavító – probiotikum”, „stampóstej-transporter”, „Vicces ház – cirkusz, gólyaszéfek – gólyafészek, cukicukor – gumicukor (vitaminja), fosógép – mosógép, tüzioltó – tűzoltó, és egy időben sokmindenhez hozzátette, hogy “szia” – mentősziaautó, kukássziaautó, valamint a családtagjainak a nevével ugyanez, pl.: Papószia, Mamószia, Gabószia…”, „tükörtojás játék = kakukktojás”, „Távintó= távirányító, pézáca= pénztárca. Mindkettőt ma is használjuk!”, „szénabálna”, „Csiporognak – csicsergnek és a csipognak lehet az összevont változata.”, „megpörgőzöd? = mikróban melegítettem valamit…”, „Buganc (gubanc), klónos eső, epilencia (epilepszia), lottó szerelvény, lehetségtelenség, Japánia, huszonmásodika… Csukjuk be az ajtót, mert bejönnek a ködök!”.
Az egyik kommentelő szülő ma is használja az egyik hasonló frappáns megoldást: „Ha sétálunk és elfáradt mindig azt mondta, hogy fáj az újalábaujja, ez azt jelenti, vegyél fel. Ha túrázunk néha én is mondom”. Valakiknél pedig igazán hasznos lett, hogy a gyerekek nem teljesen biztosak az általuk használt szó jelentésében: „Azt hiszik az óvodás gyerekeim, hogy a “Nyunyi” egy csúnya szó… Én meg hagyom őket ebben a tudatban, mert így valójában nem beszélnek csúnyán. Mindig dobálóznak vele, hogy „Nyunyi vaaagy”…”.
Itt pedig feltehetnénk a kérdést, amit egyik olvasónk gyermeke is: „Anya, ugye ezt most realisztikusan mondod? realisztikusan = iróniával”.
Végül pedig néhány szívmelengető és megmosolyogtató alkotás az állatvilágból. „A ganajtúró bogarat és a nagyfutrinkát csupi-popkornnak hívja, fogalmam sincs honnan jött, de azóta mi is így hívjuk” – írta egy szülő a kreatív elnevezésről. Van még olyan állatnév, ami beépült az otthoni nyelvhasználatba: „A mókus muksó volt sokáig. De most már a kislányom is helyesen mondja, de mi még sokszor muksózunk” – osztotta meg egy kommentelő.
„Nálunk a fiam a flamingót hívta feméngjónak. Szegény gyerek majdnem sírvafakadt, mire kitaláltam mire gondol” – írta egy szülő. És valóban, néha nem is olyan egyszerű dekódolni ezeket a szavakat.
Természetesen a házi kedvencek sem maradhatnak ki. „Mijum – macska, ez az egyik kedvencem! Ha jön a 2 cicánk, én is sokszor azt mondom, hogy jönnek a “Mijumok”.” És egy másik cicás: „Cica=csacsu, én is azóta csak úgy tudom hívni a cicákat. Már szépen beszél, 4 éves, tudja, hogy cica, de megmaradt a csacsu.”. A kutyusok is kapnak hasonló becenevet: „A kutyusunk Krúzó eredetileg, de a gyerekek óta felvette a Tucsi nevet”.
És még néhány aranyos állatos névadás a gyerekektől: „la fingo – flamingó”, „kacita (katica)”, „LeonPárd (leopárd) kisfiam neve Leon, feltételezem, hogy saját magáról nevezte el”, „kacika = katica”, „Nálunk a berikék lelegésztek. (barikák legelésztek)”, „katibogarász”, „kajoló/légy”, „devenér – denevér”, „macsata (macska)”, „fainta – elafánt”, „fallingó – flamingó”, pingalló – pillangó”, „nyauka – cica”, „pólivolán=pónilován”, „szunyóka – szúnyog”, „szitakötő – cicakötő”.
Nálatok is voltak/vannak hasonló kedves, kreatív, humoros vagy szívmelengető elnevezések, amiket a kisgyerekek találtak ki?
Kapcsolódó cikkek
