Névjegy
Erős Antónia (40) műsorvezető, híradós, kétszer is elnyerte a legnépszerűbb műsorvezető címet
Férje: Tóth László
Gyerekeik: Szonja Mária és Mátyás Iván (2)
Mindig hírértéke van, ha ismert személyiség kerül reflektorfénybe szoptatási, gyereknevelési szokásai miatt. Maggie Gyllenhaal, Miranda Kerr, Salma Hayek, Mariah Carey, Angelina Jolie, Julia Roberts, Nicole Richie – valamennyien szoptatnak, szoptattak, és ezt a tényt nem is nagyon titkolták, a névsort pedig még folytatni is lehetne. A nagy kérdés az, hogy vajon az ő példájuk ösztönzően hat-e másokra, többen, hosszabb ideg fognak-e szoptatni ennek hatására.
A konkrét történetek azt bizonyítják, hogy valójában a celeb is ugyanolyan anya, ugyanolyan kétségekkel, mint bármelyikünk. Erős Antóniával beszélgetve előbújik belőlem a szoptatási tanácsadó, és kíváncsian kérdezgetem mindazokról az aprónak tűnő részletekről, amelyek tapasztalataim szerint erőteljesen befolyásolják a szoptatás sikerét. Mert persze szerencse is kell hozzá valamennyi, de hogy mi minden más is számít, arról meséljen Antónia maga!
– A babavárás idején gondoltál már egyáltalán a szoptatásra? Mit terveztél?
– Engem három hónapos koromig szoptatott az édesanyám. Gondoltam, nekem az ikrekkel még nehezebb dolgom lesz, örülhetek, ha legalább három hónapig húzzuk. És milyen érdekes, mennyire sokat számít, hogy mi zajlik a fejünkben! Éppen három hónaposak voltak a gyerekek, amikor a nagyon kedvezően alakuló első hetek ellenére mélypontra kerültem a szoptatással, kikészítettem a tápszert, cumisüveget, úgy éreztem, nem megy tovább, nincs elég tejem. De aztán szoptatási tanácsadót hívtunk, Rózsa Ibolyát, és az ő segítségével egyetlen nap alatt a helyére került minden, például bezártuk a mérleget a szekrénybe. Attól kezdve valahogy el tudtam hinni, hogy annyi tej termelődik, amennyi kell. Hat hónapos korukig csak anyatejet kaptak! A későbbiekben dr. Kis Eleonóra segített a felmerülő nehézségek megoldásában.
– Kedvező első hetekről beszélsz. Másnál éppen a kezdet szokott nagyon nehéz lenni. Ráadásul császárral szültél, és kettőt is kaptál egyszerre. Mesélj arról, hogyan kezdtétek!
– A Péterfy Sándor Utcai Kórház szülészetével nagyon elégedett voltam. A műtét után háromnegyed órával már szoptattam őket, persze segítséggel, és eleinte külön-külön, fekve. Addig sem voltak egyébként egyedül, a Péterfyben nagy hagyománya van már annak, hogy az első bőrkontaktus se maradjon ki a császáros babák életéből: az apjuk mellkasán fekhettek addig is, amíg engem kitoltak a műtőből. Én csak annyit kértem, mutassák meg, hogyan szoptathatnám őket egyszerre, gondoltam, ezzel sok időt megtakaríthatok, és tényleg! Mivel alkalmanként háromnegyed-egy órát is mellen voltak, talán az egész nap sem lett volna elég a külön-külön szoptatásukra, de az, hogy mindkettejüket egyszerre, ikres szoptatós párnával és hónaljtartásban szoptattam, nagyon jól működött már a második naptól. Később is, mind a mai napig is mindig egyszerre szoptatom őket. Volt, hogy eleinte ébreszteni kellett ehhez az egyiket, és arra törekedtem, hogy a napirendjük is egymáshoz igazodjék, de megérte. Nem voltam hullafáradt az első hetekben sem. Most pedig egymás kezét fogva szopnak, ezek olyan boldog pillanatok!
– Hogyan oldottad meg a szoptatásukat akkor, ha házon kívül voltatok?
– Bármikor, bárhol megszoptattam őket ugyanúgy, mint otthon, de csakis félrevonulva, autóban, külön szobában. A nyilvánosság előtt ez szóba sem jött volna számomra, de nem azért, mert zavart volna, hogy sokan rám ismernek, hanem azért, mert ez idegen lett volna a személyiségemtől.
– Mikor kezdtél megint dolgozni? Hogyan tudtad ezt egyszerre két gyerek szoptatásával is összeegyeztetni?
– A munkámmal kapcsolatban tényleg szerencsém van. Kilenc hónaposak voltak, amikor újra elkezdtem dolgozni. Végigragoztunk minden lehetőséget, és úgy láttuk, a mi esetünkben ez főként szervezés kérdése. Csak délutánonként mentem el, és kaptam kisebb könnyítéseket is. Így belefértek két szoptatás közé az elfoglaltságaim.
– Az alakod hihetetlenül sportos, sehol egy pluszkiló! Hogy csinálod ezt?
– Nagyon figyelek a táplálkozásomra, mert huszonöt éves koromban egyes típusú cukorbetegségem lett. Volt időm megtanulni, hogy teljes értékű életet élhetek, ha betartok bizonyos szabályokat, például a napi öt-hat étkezést. A terhesség alatt sem volt semmi gond, igaz, akadt olyan napom is, amikor a biztonság kedvéért tizenötször is mértem a vércukorszintemet. Cukrosat nem eszem, az étrendemben sok a zöldség, az idénygyümölcs. Főzni nem nagyon szoktam, inkább az arányokra figyelek, amikor összeválogatom, hogy mit eszem. Nem vonok meg magamtól semmit, csak nem viszem túlzásba az evést. A terhesség első pár hete volt nehéz: akkor naponta többször is nagyon megéheztem. Törtem is a fejem sokat, hogy mit ehetnék még, amiben nincs szénhidrát! Végül összesen kilenc kilót híztam a várandósság alatt, ami szinte teljesen le is ment rólam szülés után, szoptatás alatt további két-három kilót fogytam. Most sajnos nem sportolok, de a várandósság előtt heti három edzésem volt. Pedig szoptatás alatt is nagyon előnyös a sport, de az időmbe most még nem fér bele.
– Harminckilenc évesen már az „idős szülő nő” kategóriába tartoztál. Nem érezted ennek sosem hátrányát?
– Egyre többen vagyunk, akik negyvenhez közeledve vagy negyvenen túl szülünk először. Ami zavart néha, az a sok találgatás volt: vajon miért nem jön még a gyerek? Biztosan karrierista, biztos a cukorbetegség miatt nem esik teherbe. De egyik találgatás sem igaz, valójában azért lett éppen most gyerekünk, mert most láttuk elérkezettnek az időt. Az ajánlott vizsgálatokra elmentem, de a „hasba szúróst” kihagytuk, mert sem az ultrahang, sem a vérből végzett szűrővizsgálat nem indokolta.
– Mi volt a legnehezebb az ikrekkel?
– Az első hónapokban hét-nyolc mellgyulladást is átvészeltem, aztán az okozott meglepetést, amikor az éjszakát nyolc hónapos koruk óta szépen átalvó gyerekeim másfél évesen egyszer csak ébredezni kezdtek, jó sokszor ráadásul. Úgy látom, ezen a fárasztó időszakon szinte minden szülőnek át kell esnie. De mindig van, ami átlendít a holtpontokon. Például amikor másfél évesen hasmenéses fertőzést kaptak el, és semmit sem ettek napokig, visszatértek a kizárólagos szopásra. Igazi csoda, ahogyan ez működött, és amilyen hamar újra egészségesek lettek. Számomra az is sokat jelent, hogy a szoptatásnak köszönhetően Matyinál és Szonjánál is csökken a cukorbetegség kialakulásának kockázata.
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
