Az egyesület új elnöke, Dr. Havasi Katalin egy háttérbeszélgetés keretében beszélt a következő évek céljairól, illetve az ezeket meghatározó problémákról.
A gyermekellátás fő problémájaként a korfát említette, az alapellátásban dolgozók átlag életkora ugyanis 60,5 év. A házi gyermekorvosi ellátásban dolgozók mintegy harmada nyugdíjas életkorú, akik ha úgy döntenek, hogy abbahagyják a munkát, a gyermek alapellátás veszélybe kerül. A fiatalabb, 40 év alatti korosztályból kevesen vannak, nagyjából 10-15 százalék arányban – az egyik céljuk az, hogy számukra mutassanak vonzó perspektívát.
A törekvésük az, hogy a fiatalokkal megismertessék, megszerettessék ezt a pályát, és hangsúlyosabban megjelenhessen az orvosi egyetemi képzésben is. A praxisokban dolgozók számára pedig szeretnék, ha lehetőség lenne a kompetencia fejlesztésre, készségek és tapasztalat megszerzésére egy-egy részterületen, amely emelhetné az ellátás színvonalát.
További problémaként beszélt az esélyegyenlőség kérdéséről, mert nem egyforma eséllyel jut gyermekorvosi, szakorvosi ellátáshoz minden kisgyermek, vannak az országban úgynevezett “fehér foltok, ahova kevésbé ér el a gyermek alapellátás keze” – az egyesület célja, hogy minden gyermek egyformán jusson hozzá az ellátáshoz.
Az egyesület elnöke szerint a népegészségi mutatókra is hatással van a gyermek alapellátás. Beszélt arról, hogy Magyarországon a nem fertőző betegségek tömegével érintik az embereket, melyek jelentős része gyermekkorból ered. Példaként említette, hogy a sokakat fenyegető érelmeszesedés folyamata akár már tízéves kor alatt elkezdődhet. Megfelelő ellátás mellett gyermekkorban például a fertőző betegségek szövődmények nélkül gyógyulhatnak, az asztma időben felismerve nem károsítja a tüdőt, így csökkentve a későbbi COPD kockázatát.
A célok között Havasi Katalin az egészségügy átszervezése kapcsán szóba jött praxisközösségek kérdéskörét is említette. Az önálló praxisközösségek mellett szólnak a szakmai anyagaik és érveik is. Az egyesület elnöke szerint lennének olyan gyermekorvosok, akik szeretnének közösen dolgozni, ezzel egyrészt könnyebbé válna a munkájuk, másrészt lehetőség lenne rá, hogy a praxisukba bevonjanak más szakembereket, gyermekspecialistákat (például gyermekpszichiátereket, gyermek dietetikusokat), ezzel további lehetőségeket, többlet egészségvédő és helyreállító szolgáltatást biztosítva az oda tartozó gyermekeknek. De megfelelő rugalmasságot biztosítanának a praxisoknak és a kollégáknak, hiszen ők tudják, a helyi viszonyok alapján milyen segítség, támogatás, milyen praxisformában való működés szükséges.
Az egyesület elnöke szerint ha a gyermekellátásban egy praxis üresen álló lesz, az önkormányzatnak lehetősége van arra, hogy ezt felossza, vagy akár beolvassza egy felnőtt praxisba, és így gyermek-felnőtt vegyes praxis jön létre. Céljuk, ezen változtatni, hogy ez csak a szakmával egyeztetve történhessen meg.
Az egyesület további céljai között szerepel, hogy kapcsolatrendszert kívánnak kiépíteni, szorosan együttműködni mind az állami, szakmai tanácsadó testületekkel, mind a civil szervezetekkel. Ernyőszerepet szeretnének betölteni a szakmai információ begyűjtésével, és ennek olyan strukturálásával, amely a döntéshozók számára segítség, támpont lehet.
Kapcsolódó cikkek
