A gyerekek lelkesek a szociálizáció terén, és gyors ütemben tudnak fejlődni az olyan készségekben, mint a megosztás, a konfliktuskezelés és az empátia. Sokan járnak bölcsődébe vagy akár szülő-kisgyermek közösségekbe már az óvodakezdés előtt. Így még abban az esetben is, ha nincsenek testvéreik, a szociális és az emocionális megismerésük már elkezd fejlődni.
Az agy fejlődése nem sokkal a fogantatás után kezdődik, és legalább a fiatal felnőttkorig folytatódik. A gének és a környezet összetett kölcsönhatása alakítja. Bizonyítékok vannak arra, hogy az agy fejlődésének vannak kritikus periódusai, például a serdülőkor, amikor a szociális megismerésről van szó – írja a Medicalxpress.com.
A társas kognitív fejlődés viszont az élet első évében kezdődik, amikor a gyerekekben elkezd kialakulni a tudatelméletet – annak megértése, hogy másoknak van tudata, mások gondolkodnak -, ami ötéves korig folytatódik. Ennek a folyamatnak fontos része a játék, ami sok fizikai kontaktust is magába foglal, a baráti kapcsolatokat is fejleszti, segít a gyerekeknek megbírózniuk az érzéseikkel, és szellemileg erősnek maradniuk.
A kutatók még nem tudják teljes egészében megérteni, a jelenlegi helyzet, a lezárások milyen hatással lesznek a gyerekekre a csökkent vagy késleltetett társas interakciók miatt. Egy nemrégiben készült felmérés azonban azt bizonyítja, hogy egyes felnőttek szociális megismerésére hatással voltak a lezárások. A tanulmány szerint az emberek a pozitív érzelmek csökkenését tapasztalták – ez hajlamossá tette őket a negatív gondolkodásra -, ami jelentős mértékben összefüggött azzal, milyen társas kapcsolatokkal rendelkeznek. Akik kevésbé rendelkeztek társas kapcsolatokkal, jobban érintettek voltak ebben.
A gyerekek feltehetőleg még sérülékenyebbek a megkésett vagy kimaradt társas interakció hosszú távú hatásait tekintve. A szociális agyi fejlődés kétirányú – a környezet, ebben az esetben a társadalmi interakció hatással van az agyra, az agy pedig hat a társakkal szembeni érzelmi és viselkedésbeli reakcióra.
A szociális megismerésre nemcsak az iskolai, munkahelyi környezetben, és a személyes kapcsolatokban való sikerhez van szükség, hanem az úgynevezett “forró kognícióhoz” is, ami az érzelmi érvelés lényege. Ez a megismerés a “hideg kogníció” építőköve is, amely olyan készségeket tartalmaz, mint a figyelem, a tervezés és a problémamegoldás. Például ha a gyerekek nem játszhatnak kreatív játékokat más gyerekekkel, az valószínűleg hatással lehet az együttérzés, a kompromisszumkészség, az érzelmek kezelésének, a nyelvi fejlődés és a szociális kommunikáció tanulására is. Azt pedig már kimutatták, hogy a nagyobb szociális megismerés hatására a gyerekek jobban teljesítenek a középiskolában.
A videochates, távoli megbeszélések nem így működnek. A Medicalxpress.com egy olyan édesanya példáját említi, akinek folyamatos lezárásokkal kellett szembenéznie, és aki nagyon világosan fogalmazta meg a problémát: “A hatéves gyerekem hirtelen nagyon félénk lesz, amikor Zoomon beszélget az osztálytársaival. A gyerekek nem csak azt veszítik el, hogy lássák a kortársaikat, de a felnőtt példaképeiket, például a nagyszülőket és a tanáraikat is. A legtöbb kisgyerek, akit ismerek, nem igazán szereti a videohívásokat, így ez nem helyettesíti úgy a társas interakciót, ahogy a felnőtteknek” – fogalmazott.
Néhány gyermek, például a félénk vagy szorongó gyerekek, vagy az olyan neurobiológiai fejlődési zavarral élők, mint az autizmus spektrum zavar, különösen érintettek lehetnek.
A legjobb, amit szülőként tenni lehet, hogy a gyerekeknek biztosítsák a játék és a társas interakció lehetőségét más gyerekekkel, amikor ezt biztonságosan tehetik.
A magány minden korosztályt érinthet, és negatív hatással van a fizikai és szellemi egészségre, valamint a közérzetre. Szerencsére ma már tudjuk, hogy agyunk a fiatal felnőttkorig még fejlődik, ezért lehetséges újratanulni az elvesztett készségeket.
Forrás: Medicalxpress.com
Kapcsolódó cikkek
