A gyermekkel folytatott beszélgetéseknek óriási szerepe lehet a gondolkodási folyamatai fejlesztésében. A Psychology Today szerzője, Alice Boyes pszichológus összegyűjtött néhány tippet, amely segíthet abban, hogy jó problémamegoldó gyermeket nevelj.
Mondd ki hangosan, hogy gondolkodsz
Amikor elvégzel egy feladatot, mondd ki hangosan, hogyan gondolkodsz, magyarázd el, mit miért csinálsz. Például ha főzöl, akkor mondhatod, hogy “először kihúzom a listáról az összetevőket, hogy megbizonyosodjak róla, hogy minden megvan”; “mielőtt a sütőbe teszem, megnézem újra a receptet, hogy meggyőződjek róla, hogy jól emlékszem a sütési hőmérsékletre”. Túlzásba nem érdemes ezt vinni, de ha mérsékelten használod ezt a megközelítést, abból a gyermeked láthatja a feladatok megközelítésének stratégiáját.
Érdemes ezt közösen végezhető feladatok közben modellezni. Mutass rugalmasságot a feladatoknál, és magyarázd el azt is, ha változtatsz a nézőpontodon, és mondd el, ha észreveszel valamit, amit korábban figyelmen kívül hagytál.
Segíts neki megismerni a mentális modelleket
A mentális modellek segítenek leírni a viselkedést, és útmutatást adnak egy-egy probléma megoldásához, a feladatok elvégzéséhez. Ezek olyan alapelvek, amelyekkel számos dolgot megmagyaráznak, megértetnek az emberrel. Ha idősebb a gyermeked érdemes lehet kipróbálnod vele.
- Például bemutathatod, hogy ha órákon keresztül játszik videojátékokkal, akkor elmulaszt több más dolgot, amit szeretne csinálni – ezzel bemutatod az alternatív költség gondolatát.
- Vagy kiemelheted az összetett előnyöket, például ha elmondod, hogy egy gyermeknek, aki több időt fordít olvasásra, könnyebben megy majd a tanulás.
- De megmutathatsz neki problémamegoldási stratégiákat, például azt, hogy rangsoroljon dolgokat. Erre egy példa: “Nincs időnk kitakarítani az egész házat, mielőtt átjönnek a vendégek – szerinted melyek a legfontosabb teendők, amivel foglalkozzunk?”.
A gyerekek nem tudnak még annyira elvontan gondolkodni, mint a felnőttek, ezért érdemes felhívni a figyelmüket, hogyan fejlődik ez a képességük. Ebben pedig segíthetsz gyermekednek, ha megtanítod arra, hogyan hasznosítsa az egyik problémánál megszerzett ismereteit egy másik esetében.
Nevezd meg a stratégiákat
Ha például elvesztett valamit a gyermek, és a keresésében a segítségedet kéri, akkor elnevezheted a keresési stratégiát a “kövesd vissza az utadat”-nak, amely során átgondolhatja, mikor használta utoljára az adott dolgot és hol. Ha nevet adsz az egyes problémamegoldási stratégiáknak, és rendszeresen el is mondod, amikor valamelyiket alkalmazzátok, könnyebben emlékszik majd rá a gyermeked, ha legközelebb is szüksége lesz rá.
- Kapcsolódó: Így nevelhetsz önállóbb gyereket!
Részfeladatok és az idő és az érték megbecslése
Segíts megtanulni a gyermekednek, hogy bontson le egy nagyobb feladatot kisebb részfeladatokra, és hogy becsülje meg, hogy mennyi ideig tartanak az egyes feladatok. Segítsd neki megtanulni azt is, mennyire értékesek az egyes dolgok.
Például ha a zsebpénzéből venne egy játékot, és kettő között vacillál, melyek közül az egyik 5 000 forintba, a másik 10 000 forintba kerül, segíts neki elgondolkodni azon, megéri-e a dupla árat a drágább? Vagy gondoljon bele abba, ha minden nap 15 percet fordítotok angol szavak tanulására, hány szót ismerhet az év végéig? És ha hetente csak egyszer gyakorol, mennyi időt kellene fordítania egyszerre arra, hogy ugyanezt a mennyiséget megtanulja?
Azt is mutasd meg, te hogyan kezeled az érzéseidet
Ha például aggódsz a teendők hosszú listája miatt, mutasd meg a gyermekednek, hogy a feladatok rangsorolása segíthet csökkenteni a szorongást. Vagy ha elrontottál valamit a munkában, ami miatt stresszes vagy, mutasd meg neki, hogy ezen egy kis testmozgással próbálsz oldani a munka után. Nevezed meg az érzéseket, és a stratégiákat is, amiket használsz.
Mutasd meg, hogyan fordíthatja a negatív érzéseket a hasznára
A negatív érzésekre néhányan úgy gondolnak, mint kifogásra, ami kimenti őket egy nehéz feladat elvégzésének felelőssége alól. Pedig azok, akik jók az érzelmi szabályozásban, a kellemetlen érzéseket használhatják arra is, hogy javítsák a figyelmüket. Például ha valakit alábecsülnek, felhasználja a haragját, hogy eredményes legyen, vagy ha aggodalmaskodik, azt használhatja arra, hogy figyelmesebben végezze el a feladatait.
Ha a gyermekednél is azt tapasztalod, hogy negatív érzésekkel küzd egy feladat kapcsán, segíts neki azonosítani a konkrét érzéseit, és mutasd meg, hogyan tudná ezeket a javára fordítani, például a jobb fókuszáláshoz.
Forrás: psychologytoday.com
Kapcsolódó cikkek
