Meg kell tanulnunk együtt élni azzal a rengeteg mikroorganizmussal, baktériummal, vírussal, gombával, amelyekkel közösen birtokoljuk a Földet. Környezetünk sosem lesz egészen steril! Nincs is szükségünk ilyen mértékű tisztaságra, hiszen szervezetünk felkészült a védekezésre és az egymás mellett élésre. Hatalmas megkönnyebbülés, hogy manapság az esetek túlnyomó többségében nem kell igazán súlyos betegségektől tartanunk, mert számtalan gyógyító eljárás és gyógyszer áll rendelkezésünkre.
A hétköznapi betegségek esetében pedig érdemes szem előtt tartani, hogy csupán ésszerű kezeléseket és beavatkozásokat alkalmazzunk, nem szükséges és nem is lehetséges minden tünetet csírájában elfojtani. Manapság túlságosan hamar nyúlunk gyógyszerekhez olyan esetekben is, amikor immunrendszerünk is könnyen megbirkózna a kihívással. Fokozottan igaz ez akkor, amikor gyerekek betegségeiről van szó.
A láz jelez és segít
Kezdjük a legfontosabbal: nem ellenség, hanem védekezőrendszerünk fontos fegyvere. Már csak ezért sem helyes, ha a gyerek forró homlokát tapintva azonnal lázcsillapítót adunk be. Ez csak abban az esetben sem indokolt, ha a kicsi hajlamos a lázgörcsre, ugyanis a lázgörcs lázcsillapítóval nem előzhető meg. Semmilyen gyógyszer ne adjunk a megelőzés indokaként.
Szervezetünk a láz segítségével próbál gátat szabni a kórokozók szaporodásának. Bizonyos testhőmérséklet felett lassul a támadók hatékonysága. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kis beteg jól érezze magát: meséljünk, bábozzunk neki, masszírozzuk a talpát, játsszunk egyszerű társasjátékokat, esetleg vetítsünk neki diafilmeket, gyurmázzunk együtt a nagyobbacska rajztáblán.
A személyes törődés az esetek többségében még a lázcsillapítónál is hatékonyabb. Kérdezzük meg tőle, mit kíván: meleg vagy hideg innivalót? Vastag takarót, mert rázza a hideg, vagy szellős lepedőt, mert rettentően melege van? Jólesne-e a zuhanyozás vagy egy illatos fürdő?
A konkrét tennivalók szempontjából kevésbé fontos, hogy pontosan mennyi a láza. A mérésről persze nem kell lemondani. Megismerhetjük gyerekünk alkatát, napi hőingadozását, s így pontosan képbe kerülünk, hogy nála személy szerint hogyan zajlanak ezek a folyamatok, mikor van szükség gyógyszeres beavatkozásra. Meglepően ritkán! Ha nagyon rossz a közérzete, az orvos által előírt adagban adjunk neki láz- és fájdalomcsillapítót.
Adjunk be egy tablettát?
Az antibiotikumok hatásosságának és megbízhatóságának megvan a maga hátulütője: túl gyakran, sokszor feleslegesen vagy helytelenül alkalmazzák ezeket a gyógyszereket. Előfordul, hogy a szülő a tünetek hasonlósága alapján maradék antibiotikumot kezd adni a gyereknek, vagy a beteg állapotának gyors javulása után nem folytatja az orvos által előírt ideig és adagban a gyógyszerelést. A következmények súlyosak, hiszen egyre több, minden antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzs fejlődik ki, ezek pedig valóban súlyos fenyegetést jelenthetnek szervezetünk számára. A széles spektrumú antibiotikumok ráadásul a bélrendszerünkben élő hasznos baktériumokat is megtizedelik.
Manapság a gyerekorvosok rendelkezésére állnak azok a diagnosztikus eszközök, vizsgálatok, amelyek segítségével rövid idő alatt tisztázható, vírus vagy baktérium okozza-e a betegséget. A felsőlégúti hurutok nagy része akkor is magától meggyógyul, ha nem fogják antibiotikum-kúrára a gyereket.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy hányás, hasmenés esetén is előkapjunk egy tablettát: hányáscsillapítót, hasfogót, széntablettát vagy valami hasonlót. Ne tegyük, ilyesmire jóformán soha nincs szükség, viszont rengeteget árthatunk vele. A hányást, hasmenést ugyanis az esetek többségében vírusfertőzés vagy gyomorrontás okozza. Egyik esetben sem célszerű a szervezet öntisztulását akadályozni!
Ne hagyjuk egyedül!
Bármilyen betegségről legyen szó, általános szabály, hogy ne hagyjuk egyedül még rövid időre se a kis beteget. Nem jó, ha a lázas gyerek tévét néz, számítógépes játékot játszik – bár így nyilván jól elvan egyedül -, mert könnyen fejfájás lehet a vége. A gyógyulás fontos záloga, hogy a szülő, nagyszülő időt fordítson az ápolásra és az együttlétre. A szeretet és a törődés gyógyító erejű. A betegségek, amellett, hogy sajnos kellemetlenségekkel, fájdalommal járnak, mindig valami újnak a kezdetét is jelentik. Nyomot hagynak szervezetünkön, erősítenek. Jó, ha ezeket a változásokat gyerekeinkkel együtt éljük át.
Nem árt, ha készenlétben tartunk néhány ötletet a nyűgös gyerek megnyugtatására. Hasznát vehetjük egy találós kérdéseket tartalmazó könyvnek, a kisebbeknek készíthetünk egyszerű képrejtvényeket. Jó játék a vagdosás, tépkedés is: a miszlikbe aprított színes magazinoldalakat az értő gyerekkezek izgalmas képpé állítják össze, az sem baj, ha az ágyneműre is jut egy kis ragasztó. Ha már nem olyan elesett, elmehetünk egy kicsit sétálni, vagy meglátogathatjuk kedvenc növényeinket a kertben.
Náthával kezdődik
A gyerekek többségének egész télen folyik az orra, másoknál a nyári hónapok sem jelentenek kivételt. Ez önmagában nem súlyos probléma, a szövődmények azonban meglehetősen kellemetlenek. A szakemberek szerint a váladék eltávolítása megelőzheti a fertőzés átterjedését a fülre és az alsó légutakra. Nem elég csak orrot törölni, hatékony orrfújásra is szükség van. Három-négy éves korban már meg lehet erre tanítani a gyereket. Mondjuk a kicsinek, hogy vegyen nagy levegőt szájon át, majd csukja be, és az egyik orrlyukat befogva fújjon egy nagyot, mint az elefánt.
Erre sokszor még a kisiskolások sem képesek, ilyenkor jön a porszívóra szerelhető orrszívó, aminek nem csak csecsemőknél vehetjük hasznát. Az a leghatékonyabb, ha a szívás nem folyamatosan történik, hanem egy-két másodpercenként megszakítva. Ha a váladék vízszerű, könnyű dolgunk van. Sűrű orrváladék esetén előbb kiszívjuk a könnyen mozduló részt, majd orrcseppet adunk mindkét lyukba. A cseppek hatására az addig duzzadt nyálkahártya összehúzódik, és utat enged a pangó váladéknak is.
Az orrcseppentés után nagyjából húsz perccel tehát újra orrszívás következik. Az orrszívó porszívót sokan kínzóeszköznek tekintik, pedig a pangó váladék eltávolítása nélkül a legjobb gyógyszer sem elég hatékony.
Tipp:
A pumpás orrspray megbízhatóan porlasztja, és a rendeltetési helyre juttatja a hatóanyagot. Orrcsepp helyett fiziológiás sóoldatot vagy Salvus vizet is használhatunk. Mindkettő nagyon kíméletes és hatékony szer a váladék fellazítására és a nyálkahártyák megnyugtatására.
Fáj a füle!
A gyerekek fülkürtje nagyon vékonyka: a kis átmérő miatt külső hatás nélkül is felszippantja a szájadékába kerülő folyadékot. Ennek hatására gyulladás keletkezik, ez mindig az érintett terület megduzzadásával jár. Ez az állapot kétszeresen is rossz a kis beteg szempontjából. Egyrészt fájdalmat okoz, másrészt az alacsony nyomás következtében a környező nyálkahártyából folyadék szivárog az érintett területre, ami jó táptalaj a kórokozók további szaporodásához. Persze a szervezet saját védekezőrendszere sem tétlenkedik: “véres csata” indul a betolakodók ellen, a csatatéren elhullt kórokozók és fehérvérsejtek maradványaiból pedig genny képződik.
Ha nem avatkozunk bele a folyamatba, szerencsés esetben “csak” kifakad a fül, vagyis megreped a dobhártya, és távozik az összegyűlt váladék. Rosszabb esetben az elhanyagolt (vagy félig-meddig kezelt) középfülgyulladás eredményeképpen átterjedhet a gyulladás a fülkagyló mögötti kis csontdudor (a csecsnyúlvány) csontállományára és üregeire.
Sok hiedelem kering a fül fölszúrásával kapcsolatban. Néhány szülő szerint jobb, ha magától kifakad a fül. Mások úgy tudják: ha már egyszer fölszúrták, akkor nincs megállás. Az orvos szúrása nyomán azonban a bajt okozó váladék anélkül tud kiürülni, hogy nagyobb repedés keletkezne. Sokszor nem elég a “lyukasztás”, a folyadékot újra meg újra le kell szívni. Ezt nem lehet házilag kivitelezni, csak a szakrendelőben tudnak gondoskodni megfelelő eszközökről és fájdalomcsillapításról. Előfordulhat, hogy a gyereknek nem is fáj a füle, mégis fel kell szúrni. Az ok: krónikus gyulladás.
A fül ilyenkor nem fáj, ugyanis az üreg annyira feltöltődött váladékkal, hogy már nincs is nyomáskülönbség a középfül és a környezet közt. Megtelt. A dobhártya nem feszül, a gyerek nem is panaszkodik, csak annyit veszünk észre, hogy alig hall valamit. Az ilyen elhanyagolt fülbajok vezethetnek tanulás- és magatartászavarokhoz, beilleszkedési gondokhoz és sok máshoz, amiről soha sem gondolnánk, hogy köze lehet a fülhöz.
A különböző fülfájások oka és gyógymódja nagyon eltérő lehet. Hallójárat-gyulladás, furunkulus, herpesz, idegen test, fogbetegségek is állhatnak a fülbe sugárzó fájdalom hátterében.
Hányás, hasmenés
Ha a gyereknél ezeket a tüneteket tapasztaljuk, a legfontosabb teendő a folyadékpótlás. Ne itassunk vele egyszerre nagyobb mennyiségeket, jobb, ha csak egy-két kanálnyit adunk. A hideg almalé jó választás lehet. Ha fél nap alatt nem csökken magától a hányás hevessége és gyakorisága, forduljunk orvoshoz!
Az evést ne erőltessük mindaddig, amíg a beteg magától nem kívánja. Sós vízben főtt krumplira és répára nincs szükség (kivéve, ha éppen ezt kéri), szinte bármit ehet a gyerek, amit kíván, persze jobban tesszük, ha a fűszeres, nehéz ételeket néhány napra töröljük a család étrendjéből. A nyári időszakban különösen figyeljünk az ételek megfelelő tárolására. Az elkészített ételt hűtsük le vízfürdőben, és tegyük hűtőszekrénybe. A gyümölcssalátáknál, nyers zöldségeknél ügyeljünk az alapos tisztításra. A nagy melegben könnyen elszaporodnak az ételekben a baktériumok, ezért szalmonellafertőzés is előfordulhat.
Ez főként csecsemőknél és legyengült immunrendszerű időseknél lehet veszélyes, egyébként magától gyógyul, gyógyszerekre nincs szükség, csak folyadékpótlásra. A nyári hónapokban meglehetősen gyakoriak az egy-két napos gyomor-és bélfertőzések. Amilyen hirtelen jelentkeznek, olyan gyorsan el is múlnak.
Fáj a pisilés!
Jó, ha a kisgyerek már ilyen pontosan meg tudja fogalmazni panaszait, bár lehetséges, hogy eleinte csupán hasfájást említ. Mindig vegyük komolyan! A vizeletminta laboratóriumi vizsgálata elárulja, valóban hólyaghurutja van-e a gyereknek. Ha a panaszokhoz láz is társul, komolyabb a probléma, mert a fertőzés a vesemedencére is kiterjed.
Az antibiotikumos kezelést feltétlenül egészítsük ki házi gyógymódokkal is: nagyon hasznos az alhas intenzív melegítése (termotasakkal vagy cseresznyemagzsákkal) és a magas folyadékbevitel. A patikákban és gyógynövényboltokban árusított, medveszőlőlevélből készült tea alaposan átmossa a húgyutakat, s így segíti a gyógyulást. Két evőkanálnyi tealevelet forrázzunk le másfél liter vízzel. Édesíteni szabad, de csak akkor hatásos a gyógytea, ha naponta legalább két litert elfogyaszt belőle a beteg.
A húgyúti fertőzés fellángolásának kedvez, ha ezt a testtájékot tartós hideghatás éri. Ezért nem jó hideg felületen mezítláb állni, ülni, és érdemes fürdés után rögtön levetni a vizes fürdőruhát.
Allergia
Túlérzékenységi tünetek bármely életkorban jelentkezhetnek. Kisgyerekkorban a táplálékallergiák jellemzőek, az iskoláskor felé haladva inkább a légúti allergénekre tevődik át a hangsúly – akár ugyanannál a gyereknél. A pollenek a súlyos asztmától a tüsszögőrohamig sokféle tünetet okozhatnak. Allergiára szoktak gondolni akkor is, ha a gyerekeknek mindig ugyanabban a hónapban lesz arcüreggyulladásuk, kötőhártya-gyulladásuk. A nyálkahártyák megduzzadnak, elzárják a légutakat, ezért pangani kezd a váladék, és további gyulladás, felülfertőződés alakulhat ki.
Mivel a levegőben mindenütt jelen levő pollenek elől legfeljebb magas hegységekbe lehet menekülni, a megelőző, illetve a szervezet eltúlzott reakcióját elnyomó gyógyszerek rendszeres szedését egy-két héttel a pollencsúcs előtt kell elkezdeni, hogy hatásuk időben kibontakozhasson. A panaszokkal allergológus szakorvoshoz fordulhatunk.
Szaktanácsadó (ide fotó): Fül-orr-gégészeti részek: Dr. Ablonczy Mária fül-orr-gégész, gyermekgyógyász
Dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
