Nem minden hiszti egyforma – így könnyebb megkülönböztetni és kezelni

A szülők réme, érthető okokból. A gyerek sír, ordít, visít, vigasztalhatatlanul. Esetleg nem hajlandó mozdulni, a földre ül vagy fekszik, rosszabb esetben vonaglik, ütögeti magát vagy mást. Érzelmi vihar, dühkitörés – közkeletű nevén: hiszti.

Nagyon nehéz helyzet, mert nem igazán lehet vele mit kezdeni, miközben nagy stresszel jár, érzelmileg minden résztvevőt megviseli, ráadásul szinte “lefagyaszt”, az ember lebénul, fogalma nincs mit tegyen, vagy ha van, és megpróbálja, az nem használ. Patthelyzet, amiből hirtelen nem látszik a kiút, hiszen a kicsi semmire nem reagál, meg sem hallja a hangunkat. A TikTokon most egy édesanya arról beszél, hogy lehet másként tekinteni erre az állapotra, mert nem minden hiszti egyforma.

Néha nem értjük, mitől alakul ki egy hatalmas balhé, mert látszólag apróság váltja ki. Itt a hangsúly a ‘látszólagon’ van, mert a valós okok olykor egyáltalán nem az aktuális helyzetben rejlenek. Húzódhat mögötte valamilyen korábbi történés, ami feszültséget kelt a gyermekben, például az, hogy elvesztette egy játékát vagy hogy megszakadt az alvása.

Egy viszont biztos: a feszültségnek utat kell találnia. Ha kiabálásban, dühöngésben, hisztiben, akkor úgy. Ezek a “kisülések” részei a szociális-érzelmi fejlődésnek. A kicsinek idővel természetesen azt is meg kell tanulnia, hogy kontrollálja az érzelmeit – főként társas helyzetekben.

@lackofimpulsecontrol We need to talk about validating “big feelings.” #Resilience #Scale #EmotionalIntelligence ♬ original sound – Shug CM

Egy édesanya, Shug CM a TikTokon foglalta össze ezzel kapcsolatos meglátásait. A videó érdekessége, hogy nem a gyerekek feje felett beszélget a témáról, hanem kisfiát, Turkey-t is bevonja a dologba – írja a Parents.com.

A fiatal nő elkezdett különbséget tenni hiszti és hiszti között. Vannak például azok az esetek, amikor a gyermeket felzaklatja, hogy eltörik a zsírkrétája vagy nem ihat a kedvenc bögréjéből, de ez nagyon más, mintha mondjuk elveszíti a kedvenc kisállatát. A videón a gyermekével való beszélgetés is megjelenik. Megkérdezi fiát arról, hogy vajon lát-e különbséget az érzelemkitörések (nevezhetjük nagy bummnak) között. A gyerek saját nyelvén megerősíti, hogy bizony mindegyiknek más a feszültségszintje. Például ha nem ihat szörpöt, az csak olyasmi, mint mikor kipukkad egy léggömb. Ha ki kell jönni a boltból, ahonnan még nem akar, az közepes baj, ha meghal egy rokon, az pedig “nagy balhé”.

Az üzenet körülbelül ennyi: segítsünk beazonosítani a kicsiknek, hogy mit éreznek, és az egy érzelmi skálán mekkora hatás náluk.

A nő hoz egy példát is: ha a gyermeke ideges lesz, mert eltörik a banán, mondjunk neki valami ilyesmit: “Hát ez rossz. De tudtad, hogy a banánod ugyanolyan ízű lesz akkor is, ha két darabból áll? Sőt, most készíthetünk belőle banánkardot!”

– Ha minden csalódást és szívfájdalmat egyformán kezelünk, mi fog történni, amikor igazán nagy bajok lesznek?” – teszi fel Shug a kérdést.

– Ön egy átkeretezésnek nevezett pszichológiai koncepciót ír le, ez olyasvalami, amit felnőttként folyamatosan csinálunk, és ami nagyon fontos – reagálja egy TikToker.

Kapcsolódó: Ezért nem tud megnyugodni

A szakértők megerősítik, hogy fontos segíteni a gyerekeknek az érzelmek, például a harag és a szomorúság felismerésében és magyarázatában. Mondjuk például ezt: “Néha dühösek vagy idegesek leszünk, ha nem kapjuk meg azt, amit akarunk.”

Az, hogy gyermekünk megbirkózzon azokkal a nagy és kisebb szívfájdalmakkal, amelyekkel élete során szembesül, számos tényezőtől függ, beleértve a fejlődését, az életkorát és a személyiségét, de segíthetünk neki a következőkkel:

Példamutatás. Ha felsikoltasz, amikor eltörik egy tányér, a gyermek nagy bajnak tekintheti a törött üveget.

Mindannyian hibázunk. Ha túlreagálsz egy helyzetet, ismerd el! Valahogy így: “Kicsit túl dühös lettem ott. Nagy levegőt kellett volna vennem, és 10-ig kellett volna számolnom ahelyett, hogy kiabálnék.” Vagyis elismerjük a hibát, és jobb megoldást kínálunk.

A megközelítés testreszabása. Minden gyereknek más reakció segít. Néhányuknak el kell terelni a figyelmét, másokat meg kell ölelni vagy beszélgetni vele. Megint másoknál csak az használ, ha csendben kivárjuk, míg elül a vihar.