Az ilyen kedvencek elveszítése éppen azért nagy veszteség számára, mert bizonyos értelemben anyapótlékokról van szó.
Sok minden lehet ez a féltve őrzött tárgy: egy kendő, egy plüss állatka, egy rongy vagy a kispárna huzatja. Amit feltétlenül tiszteletben kell tartanunk, hogy a gyermeknek ez valamiért fontos, kötődik hozzá és enélkül nehezebben vagy egyáltalán nem tud megnyugodni, elaludni.
Hogy miért annyira nélkülözhetetlen ez a kedvenc tárgy, annak több oka is lehet. Lehetséges, hogy érzi rajta a mamája illatát, az is lehetséges, hogy valamilyen pozitív élményt idéz fel benne. Az esetek nagy részében ezek a kendők, állatok az anyát helyettesítik, esetleg a szoptatást, a szoros testi kontaktust. Mindenképpen az elváláshoz van köze, ezt segíti, pótolva valamiféle hiányt. Nem árt vele, nem kóros, ne erőltessük az elhagyását, várjuk meg, amíg saját maga teszi le, felejti el, lép túl rajta.
A gyerek sokszor kimosni sem hagyja az elnyűtt darabot, mert az ismerős szag eltűntével a szopiskendő veszít meghittségéből. Időnként azonban kénytelenek vagyunk eltüntetni alvó kisgyerekünk mellől. Gyorsan mossuk, szárítsuk, és észrevétlenül csenjük vissza a tiszta darabot.
Próbálkozhatunk azzal is, hogy a kedvenc darabból kettőt szerzünk be. Mindig csak az egyik darab legyen a kisgyereknél, és rendszeresen, észrevétlenül cseréljük, hogy egyformán használódjanak. Előfordulhat, hogy jó szimattal nem fogadja el a kisgyerek a cserét, ilyenkor hagyjuk meg neki az eredetit.
Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
